Kis előzmény: már van egy fiam. Férjemmel szeretnénk még saját gyereket, legalább kettőt. És felmerült bennünk az is: fogadjunk örökbe gyereket. Mielőtt jön itt a rosszindulat: nem a CSOK miatt akarunk több gyereket. Hanem nagy családot szeretnénk. Imádjuk a gyerekeket, és ezért gondoltunk arra, hogy saját gyerek mellett szívesen örökbe is fogadnánk még. A családnak elmondtuk az ötletünket. A meglepő, hogy nagyon jól fogadták. Sőt! Még támogatnak is minket.
Örökbefogadás
A nagyszülők egyből mondták, hogy ő is az unokájuk lesz. Mi nem akarunk válogatni, milyen gyerek. legyen. De azt kikötöttük, hogy csak olyan gyereket szeretnénk, aki szeretné is, ha örökbefogadnák. Mert sajnos van olyan gyerek, aki nem szeretné.
Menni kellett a fiammal a kötelező havi vizsgálatokra, és nálunk a védőnő mindig bejön ilyenkor. (Máshol lehet, hogy ez nem szokás, de itt mindig jön, segít és kérdez.) Új doktor nénit kaptunk, ezért még az ismerkedésnél tartottunk, amikor a következő beszélgetés folyt:
Orvos:
Egy gyerek van?
Én: Igen.
Orvos: És lesz kistesó?
Én: Igen, és ha a sors úgy adja és minden rendben lesz, akkor szeretnék még szülni és örökbe is fogadni majd.
Orvos: Ez nagyon jó, örülök neki, hogy vannak még ilyen szülők.
Védőnő: Mi? Ilyen szép gyerek mellett? Inkább szüljön még, de ne fogadjon örökbe!
Elmondta, hogy szerinte nem vagyok normális. Hogy gondolom ezt. Akkor ő elviszi a fiamat magával, és fogadjak örökbe helyette is!
Én: Mi ezzel a baj? Nem a gyerek akarta, hogy megszülessen, a felnőtt nő döntése volt, és valamiért le kellett mondani róla. Arról a gyerek nem tehet, és ha mi szeretnénk, akkor miért ne?
A védőnő ezzel nem értett egyet. Inkább szüljek, és elégedjek meg azzal, ami jön.
Itt már látta az orvos, hogy kezd vörös lenni a fejem és mindjárt robbanok, így szerencsére közbeszólt.
Orvos: Nekem egy gyerekem van, mellette kb. 300, aki árva.
És hogy ő megérti ezt. De azt is elmondta, hogy van olyan gyerek, akit nem lehet örökbefogadni, mert a szülő nem mond le róla, őt csak gyámság alá lehet venni. Az a rosszabbik eset. De sok sikert kíván. A védőnőnek meg azt mondta, inkább örüljön, hogy több gyerekkel foglalkozhat, mint hogy ítélkezik.
Azóta a védőnővel megváltozott a kapcsolatunk. Sajnos nem jó irányban. Eléggé kimérten viselkedik velünk. Nem másoktól, mások elől akarjuk elvenni a gyereket – értem itt azokat, akiknek nem lehet. Sajnos vannak nagyon buta emberek, akik ezt elítélik. A saját környezetemben is találkozom ilyenekkel. Ha ezt elmondjuk, elítélve néznek ránk és nem tartják jó ötletnek. Mi nem feltétlenül csecsemőt szeretnénk, mert nem az a fontos. Hanem az, hogy egy újabb gyerekkel bővüljön a család, akit szeretni, óvni és nevelni szeretnénk.
Egy védőnő, aki minden nap gyerekekkel foglalkozik, segíti az anyukákat, hogy lehet ennyire ellene annak, hogy nehéz sorsú gyerekeken segítsen az ember és felnevelje őket? Én ezen nagyon kiakadtam. De lehet egyedi, mindenesetre várom már, hogy a hamarosan esedékes költözés után új védőnőt kapjunk, aki remélem, rugalmasabb lesz.
Julcsi
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?