A szülés szakaszai

A filmekben a szülés szinte soha nincs úgy bemutatva, ahogy az a valóságban történni szokott. Hollywood előszeretettel leegyszerűsíti az egész folyamatot. A nő egyszer csak kijelenti, hogy „Eljött az idő!”, besiet a kórházba, és perceken belül néhány nyomás után a karjaiban tartja a kisbabát (aki mellesleg úgy néz ki, mint egy több hónapos gyerek a valóságban). Ez bizony távol áll a valóságtól: a szülés a többségnél egy hosszú-hosszú folyamat, amit több, egymástól jól elkülöníthető szakaszra szoktak osztani, általában háromra: a tágulási, a kitolási és a lepényi szakaszra.

Tágulási szakasz

A tágulási szakasz hossza személyenként és szülésenként változik, de általában 10-12 órán át tart, bár lehet mindössze 2-3 óra is. A méh összehúzódásai ekkor kezdődnek meg és lesznek egyre gyakoribbak és erősebbek. Ezek az összehúzódások kezdetben rendszertelenül jönnek, és rövid ideig tartanak csak. Ez alatt az időszak alatt sok kismama képes mindennapi teendőit ellátni, a felkészülés utolsó simításait elvégezni, akár még dolgozhat, vagy házimunkát is végezhet. (Elsőgyermekes kismamák ilyenkor gyakran azt a hiszik, hogy „A szülés nem is fáj annyira!”, és alulbecsülik a folyamat hosszát és intenzitását.) Kórház-, terhesség-, orvos- és személyfüggő, hogy ez alatt a szakasz alatt a kismama mit csinálhat, de ha a terhesség teljesen rendben folyik, és nincsenek komplikációk, gyakran a tágulási szakasz elején nem kell még bemenni a kórházba, csak számolni kell az összehúzódások hosszát és a közöttük eltelt időt.  A méhösszehúzódások hatására a méhszáj elvékonyodik és nyílni kezd.

Az orvosodat mindenképpen értesítsd arról, hogy a szülés elkezdődött. Ha a méhösszehúzódásokon kívül bármi más is történt, például a magzatvíz szivárogni kezdett, vagy elfolyt, ezt feltétlenül említsd meg.

Amikor a fájások szabályos időközönként követik egymást és egyforma hosszúak, már a kórházban a helyed. Ott lehetőség van arra, hogy a magzat szívverését megfigyeljék, és tágulásod folyamatát figyelemmel kísérjék. Az is lehet, hogy infúziót, és abban gyógyszereket kapsz. Most még lehetőséged van arra is, hogy fájdalomcsillapítást vegyél igénybe: vedd figyelembe, hogy a java még csak most jön. Ha nem igényelsz orvosi fájdalomcsillapítást, elkezdheted alkalmazni azokat a technikákat, például légzőgyakorlatokat, amiket korábban megtanultál. A méhszáj teljes tágulásakor 5 ujjnyira, azaz 10 centiméterre tágul. Gyakran a magzatburok magától elreped ilyenkor és elfolyik a magzatvíz, bár az is előfordul, hogy az orvos repeszti meg a burkot, hogy felgyorsítsa a folyamatot.

Kitolási szakasz

A kitolási szakasz alatt jön világra az újszülött. A legtöbb kismama maga is tudja, amikor eljött az idő erre, mert végbélnyomást és székelési ingert érez. Ilyenkor az orvos és a szülésznő utasításait pontosan követni kell. Ha gátvédelmet alkalmaznak, ez különösen fontos. Magyarországon sokszor ilyenkor ejtik meg a gátmetszést, de ez nem mindenütt általános, és sokak szerint lehetséges ezt elkerülni a gátrepedés veszélyének minimalizálásával egy időben.

Lepényi szakasz

Az utolsó szakasz, a méhlepény, avagy placenta megszüléséből áll. Ha gátmetszésre került sor, vagy a gát megrepedt, az orvos összevarrja a sebet.

Ha valamilyen oknál fogva a szülés folyamata elakad, vagy komplikáció lép fel, az orvos császármetszés mellett dönthet. Sok ok szólhat a császármetszés mellett, de a leggyakoribb ezek közül a szülés elakadása, ez az esetek körülbelül harmadára igaz. A császármetszés után több időre van szükség a felépülésre. Mivel ez egy komoly műtét, a hegnek hetekre van szüksége a gyógyulásra. Az orvosod és a védőnőd segítenek majd, hogy felkészülhess a hosszú felépülésre.

M.