Az elmúlt időszakban csatlakoztam a Bezzeganya blogot olvasók táborába. Kezdetben és naivan még azt feltételeztem, hogy a magyar anyák összefogva segítik egymást különféle tanácsokkal és hozzászólásokkal. Az elején még csak néhány kommentet tudtam elolvasni, de később már próbáltam egy picivel több időt fordítani egyes posztok utáni “tanácsok” elolvasására. A mai nap érett meg bennem egy olyasfajta szánalom a legtöbb – természetesen sok kivétel van – kedves magyar anya iránt, amely miatt leírtam a gondolataimat.
Kezdeném azzal, hogy lehet azzal érvelni, hogy aki ide írogat, annak fel kell készülnie a támadásokra. De én azt kérdezem: miért kellene???? Ez az oldal azért jött létre, hogy egymást segítsük tanácsokkal. Lehet, hogy ami nekem nem probléma, az másnak az. De pont ezért vagyunk, hogy ezt leírva könnyítsünk a másik terhén.
Megdöbbenve olvasom, hogy sok hozzászólásnál a válás és elhagyás szinte alapkövetelmény. Mi ne arra buzdítsunk embereket – akik most sebezhetőek és tanácstalanok – hogy rúgjanak fel mindent és kezdjenek új életet.
Vannak posztok, amik generálják a kommentelők közötti feszültséget, de a kommenteket nem lehet egyszerűen és kulturáltan leírni, anélkül, hogy sértegetnénk a másikat?
Ha valaki abortusz mellett dönt, miért kell gyilkosozni és még sorolhatnám a drámai és szánalmas mondatokat, amivel illetik a másik felet.
Ha valakinek fontos a gyerek mellett a saját élete is, az miért rossz anya? Miért kellene mindenkinek slamposan és meghízva kinéznie? Miért ne mehetne vissza dolgozni, ha az ő lelke ezt kívánja? Miért kell ezért megbélyegezni?
Ha valaki nem akar, vagy gondolkodik a második gyereken, ő miért lelketlen, miért önző? Tán ő nem érdemli meg azt, hogy boldogan éljen? Ha kétsége támad és leírja a gondolatait, miért kell beskatulyázni és lehordani?
Miért kellene egy olyan társadalomnak az elvárásaihoz igazodni, aki ahhoz sem nőtt fel, hogy intelligensen tudjon érvelni és bántó szavak nélkül tanácsot adni?
Én tényleg tanácsért jöttem, olyanokhoz, akik megéltek már sok mindent a házasságban, gyermeknevelésben és az életben. A posztom megírása után bíztam benne, hogy majd olyan válaszokat kapok, amik segítik megérteni a bennem zajló gondolatokat. De helyette sértegetést, bántást és még több okítást kaptam az életről.
Poppy
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?