A magyar szépségkirálynő, akit nem érdekelt a csillogás

2014. december 14-én a Miss World londoni döntőjén a magyar Kulcsár Edina második helyezést ért el. Győzelme nagy visszhangot kapott a sajtóban, és felhívta az olvasók figyelmét valakire, akit már régen elfelejtett az ország. Simon Böskére, akit 1929-ben Európa legszebbjévé választottak Párizsban. Böske nem élt a hírnévvel, nem vágyott gazdag, fényűző életre. Egyszerű keszthelyi lány volt, aki a Festetics kastély vadregényes parkjában bolyongott gyermekkorában vagy a Balaton partján hattyúkat etetett. Mikor Böske Európa szépe lett, hazánk még nem nyugodott bele a trianoni békeszerződés ránk mért súlyos következményeibe. Sokak szemében a bájos keszthelyi lány győzelme valamiféle elégtétel volt, egy új esély.

Simon Erzsébet 1909. február 15-én született Keszthelyen, zsidó polgárcsaládban. Szüleivel és fiútestvérével a Kossuth utca 1. szám alatt laktak. Édesapja járási tiszti főorvos volt. Testvére, Simon Imre később több kávéfőzőgép-típus feltalálójaként vált híressé. Böske gyermekkora zavartalan volt, szerette Keszthelyt, a Balatont. Jól tanult. Csupán 16 éves volt, mikor jelentkezett a keszthelyi Korzó Szépe versenyre. A szépséges, szőkésbarna hajú, kék szemű, törékeny alkatú lány első lett, s nemsokára a siófoki Balaton Tündére versenyt is megnyerte. Mikor a Színházi Élet című lap – melyet Böske is szívesen olvasott – meghirdette, hogy országos szépségversenyt rendeznek a francia Le Journal megbízásából, nem volt kérdés, hogy neki ott a helye. 16 év feletti lányok jelentkezését várták, csupán egy portrét és egy egész alakos képet kellett küldeniük magukról. 1929. január 6-án rendezték meg a versenyt a lap Erzsébet körúti szerkesztőségében. 218 fiatal lány érkezett a megmérettetésre. A szépségversenyt akkora érdeklődés kísérte, hogy a körúton lovas rendőröknek kellett kordában tartani az összegyűlt tömeget. Böskét édesanyja kísérte el. Félve lépett a színpadra, nem gondolta, hogy ő, az egyszerű kisvárosi lány nyerhet. Rövid műsorral készült. A zsűriben a magyar társasági és művészélet kiemelkedő szereplői ültek és Maurice de Waleffe, a Le Journal főszerkesztője. Szinte mind férfiak, csupán egyetlen nő, Márkus Emília színésznő, Budapest egykori főpolgármesterének, Márkus Józsefnek a húga. A 116-os sorszámú Böskét választották. Felcsendült a Himnusz, mindenki őt ünnepelte.

A Színházi Élet hasábjain Márai Sándor nem túl biztató szavakkal írt Miss Hungáriáról:

„Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány… Gratulálok, kisasszony. Mielőtt útra megy (Párizsba), engedjen meg egypár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlen egy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. (Hát még) Egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?”

Márai szavai nem tűntek atyai intelemnek és nem nélkülözték a kritikai élt sem. Vajon azt gondolta, a szolid vidéki lány nem tudja majd elviselni a versengés lelki terheit? Vagy csupán nem találta elég szépnek Böskét, hogy képviselje hazánkat? Nem lehet tudni. Böske nem akart karriert csinálni a szépségiparban, későbbi férjét valószínűleg már a verseny előtt megismerte.

Alig egy hónap állt rendelkezésére, hogy felkészüljön a párizsi versenyre. Bár franciául nem beszélt, angolul és németül kiválóan. Március 8-án került megrendezésre a Miss Európa verseny. 16 ország legszebb lányai utaztak a francia fővárosba, hogy elnyerjék a címet. Böske egy egyszerű ruhát választott. Nem akart csipkés, habos ruhakölteményt, azt szerette volna, ha őt nézik, nem a ruhán van a hangsúly. Ő sem hitte volna, de megnyeri a versenyt. A16 tagú zsűriből 11-en rá szavaztak, még a zsűriben hazáját képviselő Paul-Albert Besnard francia festő is. Gaston Doumergue francia köztársasági elnök először telefonon gratulált a lánynak, majd meghallgatáson fogadta. Feljegyzések szerint a következőket mondta Böskének:

„Kisasszonyom, kívánom, hogy hazája rövid időn belül legyen olyan boldog és olyan szerencsés, mint Ön.”

Böske győzelmét Magyarországon ezrek ünnepelték. Több volt ez a győzelem egy szépségverseny első díjánál. Az ország még a revízió lázában égett, Böske most megmutatta Európában, hogy itt vagyunk, győzni tudunk. Trianon súlya nem mérhető egy Miss Európa választás súlyával, az embereknek mégis kárpótlás volt Böske diadala. A verseny után fogadások követték egymást. A Hotel du Palais d’Orsay-ban fogadta Miss Európa látogatóit. Több filmstúdió mellett a Paramount Pictures filmvállalat is szerződést kínált neki. Számos reklámajánlattal keresték meg, a Renault gyár egy autót ajánlott fel neki. Egy francia selyemgyár mintát akart elnevezni Böskéről. Filmfelvételek készültek, ruházati és kozmetikai cégek versenyeztek a lány kegyeiért.

Miután a párizsi fogadások véget értek, Böske és néhány másik versenyző a francia Riviérára utazott, hogy bemutassák őket néhány eseményen. Megkérték, hogy legyen a monacói virágcsata, a „Batailles de fleurs” királynője. Február 20-án négylovas hintója közvetlenül a herceg hintója mögött haladt. Március 7-én Cannes-ban vett részt egy jótékonysági rendezvényen. Böskét nem szédítette meg a siker. Hiába vette körül hírességek és újságírók hada, mikor megkérdezték tőle, milyen tervei vannak, annyit válaszolt:

„Férjhez akarok menni egy csinos, intelligens, vagyonos fiúhoz úgy, amint az kedvenc regényeimben szokott történni.”

Böske még bele sem kóstolhatott az igazi hírnévbe, máris szembesülnie kellett árnyoldalaival. Néhány ügynök arra akarta felhasználni hírnevét, hogy még több pénzt szerezzen, mindezt úgy, hogy közben a lány érdekeit semmibe vette. Nevét jogosulatlanul használták fel reklámcélokra. A párizsi tartózkodás végén kiderült, hogy szállodai számláját sem fizették ki. A Korunk erkölcsei – társadalmunk nemi élete és erotikája című könyvben az engedélye nélkül használták fel egy képeslapfotóját, női aktok és más női képek között. Ügyvédje segítségével pert indított. Bár úgy tűnt, hazájában szeretettel gondolnak a győztesre, édesapja mégis úgy nyilatkozott egy lapnak:

„Könnyebb egy párizsi előkelőség meghívását kivívnunk, mintsem városunk lakóinak őszinte, irigység nélküli elismerését”.

Közben hazánkban azzal foglalkoznak a lapok, vajon utazik-e Miss Európa az amerikai versenyre? A New York Herald és a Paris Soir szerint – ahogy a Magyar Távirati Iroda hírül adta – a lány nem utazik Amerikába, mert nagyon fáradt és mert a galvestoni püspök levélben figyelmeztette a verseny erkölcsi veszélyeire. (A texasi Galvestonban került megrendezésre a verseny.) Az európai sajtóban találgatások indultak meg, még Böske lehetséges fellépő ruháját is megálmodták a lelkes újságírók. Egy francia lap szerint a magyar lány gyászruhát fog viselni Amerikában, melyre a Nem, Nem, Soha! feliratú kitűzőt teszi. Maurice de Waleffe, a Le Journal főszerkesztője viszont azt nyilatkozta, Böske semmiképp sem ment volna Amerikába. Mivel ott Európa országainak szépségkirálynői versenyeznek 48 állam lányaival, Böskének felesleges lenne ott részt venni.

A tervek szerint egy francia fürdőhelyen fognak sort keríteni Miss Amerika és Miss Európa versenyére, három amerikai és három európai zsűritag részvételével. Galvestonban csak amerikai zsűritagok lesznek. Waleffe nem tudta, valóban írt-e levelet Simon Böskének a püspök, de ha igen, feltehetőleg a verseny fürdőkosztümös része válthatta ki felháborodását. Az Apararea Natiolala román lap felháborodását fejezte ki, amiért Böske zsidó létére a Miss Európa címet viseli. Szerintük csak a Miss Palesztína név illetné meg. A Curentul román lap újságírói szerint jó ötlet lenne, ha a gyászruhás Miss Európa egyik kezében egy csonka Magyarország térképet tartana. Másik kezében lehetne akár egy pár debreceni, egy tál gulyás, Magyarország zászlaja vagy akár a Szent Korona is. Később a magyar sajtóban szintén megjelentek hasonló hangok, fekete ruháról, csonka Magyarországról és a revíziós törekvések sikeréről írtak. Az amerikai Daily Telegraph szomorúan jegyezte meg, hogy a magyarok még a szépséget is politikai célokra akarják felhasználni. Sajnos a zsidóellenes nacionalista mozgalmak sem kímélték Böskét.

Március 13-án érkezett meg a Keleti Pályaudvarra, ahol hatalmas tömeg fogadta. Mindenki látni és ünnepelni akarta a keszthelyi lányt, Európa legszebbjét. Németh Károly, Budapest főjegyzője köszöntötte, hangsúlyozva azt a dicsőséget, melyet Böske a csonka országnak szerzett. A királynő beszédében megemlítette:

„Nem annak örülök, hogy Miss Európa lettem, hanem annak, hogy általam Miss Hungária lett Miss Európa és ezzel a magyar népnek szerezhettem dicsőséget.”

A köszöntés után a lányt a Gellért Szállóba vitték és nagyszabású fogadást adtak a tiszteletére. A nacionalista diákság azonban nem nézte jó szemmel Böske tündöklését. Már a pályaudvaron megjelentek és kifütyülték. Március 17-én az Újságírók Kórház- és Szanatóriumegyesületének rendezett gyűjtésen vett részt. Aláírását 1 pengőért árulták az egyesület javára. A rendezvény alatt egy nőkből álló csoport bekiabálásokkal adta tudtára: nem tartják magyarnak, mert zsidó. Közben Böske életében is elérkezett a házasság ideje. Húszéves volt akkor. Brammer Pál, a híres pesti textilkereskedő és posztógyáros család sarja jegyezte el.

Miss Amerika és Miss Európa versenyét a francia Deauville-ben, egy kaszinóban rendezték meg. Böske azonban nem utazott el a megmérettetésre. Európát Miss Ausztria, a Bécsben élő Lisl Goldarbeiter, egy szegedi díszműkereskedő lánya képviselte. (Lisl a második világháború után Szegedre ment férjhez és haláláig ott élt.) Az európai zsűriben Kees van Dongen festő, Jean-Gabriel Domergue festő és Francis la Monaca szobrász foglalt helyet. A két versenyző azonos pontszámot ért el, így az 50 000 frankos díjat elosztották közöttük.

1929 decemberében a negyedik kerületi anyakönyvi hivatalban sor került Böske és Brammer Pál esküvőjére. Szűk családi körben, de újságírók és fényképészek árgus tekintete előtt mondták ki az igent. Böske csodaszép, földig érő fehér ruhában sétált jegyeséhez. Templomi szertartást nem tartottak. A pár és a család a Hungária Szállóban vacsorázott. A fiatalok még aznap nászútra indultak.

A házasság nem sikerült. Böske azonban nem maradt benn a szeretetlen, kihűlt kapcsolatban. 1935-ben úgy döntött, véget vet a házasságnak. Nemsokára megismerkedett Jób Dániellel, a Vígszínház művészeti igazgatójával. Gyermeke ebben a házasságban sem született. Sikerült Budapesten átvészelniük a világháborút, nem hurcolták el őket. A Nagymező utcában éltek, férje újra visszatérhetett a Vígszínházba, 1945 és 1949 között. 1955 november 20-án Jób Dániel elhunyt. Mivel Böske a háború alatt megbetegedett, testvére családja vette magához Szív utcai otthonukba. 1970. október 8-án hunyt el.

Böske haláláról téves híresztelések is szárnyra keltek. Egyesek szerint a háború alatt halt meg. Simon Tibor, Böske testvérének fia azonban abban a házban élt, ahol szülei a beteg asszonyt ápolták. Simon Böske és Jób Dániel sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található. Keszthely város Böske halálának negyvenedik évfordulóján emléktáblát avatott a lány szülőházának falán és bemutatták Menyhei Réka A Golgota virága című regényét. A mű bár fiktív, a szerző Böske életéből merített ihletet.

Böske élete nem volt túl különleges. Nem is akart ő semmi többet, csupán egy boldog életet. Bár Párizsban üzletemberek, politikusok, gazdagok és híresek keresték a kegyeit, ő mégis hazavágyott. Lángi Péter egy versben emlékezett meg róla:

Miss Európa, 1929

(A keszthelyi Simon Böske)

Feltűnt, mint üstökös ragyogva
tündér suhant tavunk felett
A bája bűvölt, őt rajongta
hullám, a part, a völgy, a hegy.

Libbent tovább. A hon, a csonka
Tapsolt, feledve gyászt, sebet:
a magyar szépség lázba hozta
Párizst s a gőgös kontinenst.

S hogy gyűlölet álmába mart,
szárnyát ledobta hát örökre.
Majd életére fent fogat.

Nyirkos, dohos pincébe lökve
megélt szegény. Vagy roncsa csak?
Zsidó volt, tegnap szépe, Böske.

Juditty

Források:

Menyhei Réka: A Golgota virága

http://www.jewbox.hu/index.php/interjews/2-vilagstetl/594-az-els-qmiss-hungaryq-keszthelyi-lany-volt?tmpl=component&print=1&page=

http://pumpkin-paradise.com/simon-boske-az-elso-magyar-szepsegkiralyno/

http://mult-kor.hu/20100604_simon_boske_a_gyogyir_trianonra