A héten igazán kiegyensúlyozott voltam: pont annyi idegösszeomlásom volt, ahány dührohamom… Engedjétek meg, hogy in medias res a csütörtökkel kezdjem, amikor gondosan felépített életem családostul, háztartásostul, munkástul, életmódváltóstul egy halk nyikkanással a fejemre szakadt.
Az én férjem ezen jeles napon betöltötte 39. életévét. Igazából azon túl, hogy elélt idáig, ezért sok egyebet nem tett, és halvány mosollyal az arcán fogadta reggeli jókívánságainkat, majd vidáman dúdolászva munkába indult. Nem is sejtette, hogy se ajándék, se torta, se pezsgő még a láthatáron sincs. Megszokta, hogy mindent időben intézek, vagy legalábbis tervem van rá. Miközben a müzlis reggelimet majszoltam, azon töprengtem, hogy akkormostmilesz. De az Élet nagy rendező, megoldotta, hogy ne tétlenkedjek. Az egész délelőttömet végigvitatkoztam a Hülye Ügyféllel. Két telefon között kitaláltam a férj ajándékát, nosza, hízelgés a nyomdának, tervezés, gyártatás, délután kész lesz, mehetek. Gondoltam, hogy miközben elhozom a lányom az iskolából, előtte még beugrok a picikért a bölcsibe, és mielőtt összeszedem a másik két sulist, elhozom a nyomtatott motyót, ráadásul így pont odaérek velük úszásra, és amíg ők edzenek, addig mi itthon mindent előkészítünk.
Hehe. Délre már nagyon éhes voltam, és ekkor szembesültem vele, hogy az aznapi ebédet előző este megette valaki. Komolyan: lakatot veszek a hűtőre! Se alapanyag, se idő nem volt, hogy valami táplálóan nyersanyagdús, kifinomultan kiegyensúlyozott ételt készítsek. Hülye Ügyfél hívott megint, plusz az edző, hogy korábban vigyem a srácokat. Nyomda jelentkezik, nem jók a színek. Esetleg áttervezném? Gyorsan? Azonnal? Fülemen telefon, tervezem a színeket, közben ezerrel agyalok, hogy mi kell az úszócucchoz.
Délután fél 2. Huhh. Ügyfél letudva, nyomda rendben. Akár még nyerhetek is. Valami fura érzés fogott el… Addig tekeregtem, míg rájöttem, hogy embertelenül éhes vagyok. Az üres hűtőben tett körutammal ugyanis nem laktam jól. Ping… elszakadt a cérna. Francba az életmódváltással! Az egész szarsággal! Torta is legyen? Meg ajándék? Meg úszás? Senki se maradjon a bölcsiben???? És akkor még este szépen, aranyosan kívánjak boldogat? A rosseb se bírja ezt. Összeraktam szendvicsnek négy db szeletelt kenyeret, felvágottal (igen, felvágottal, ami az ördög találmánya), leültem a gép elé, és amíg a fészbukon néztem mások sikeres életét, magamba tömtem. Nem vagyok rá büszke.
Délután négyre már kisírtam magam, újraterveztem a napot. Kamaszlányom mindenben segített, így amikor fél hatkor rájöttem hazafelé jövet, hogy hiába van torta és ajándék, de semmi egyéb ehető nincs, és még vásárolni is kell, ő volt az, aki lebeszélt róla, hogy a Dunának menjek.
Fene tudja, de végül valahogy minden összejött. Volt szép szülinap, estére egészséges vacsi, meg vékony szelet torta és két korty pezsgő is.
Az a helyzet, hogy erre a katasztrófa sújtotta napra nem voltam felkészülve…
Szombaton beöltöztem futáshoz. Vittem magammal a fiamat is, mondván ő addig egy jót görkorizik. 10 méter után sejtettem, hogy ez nem lesz jó. 100 méter múlva megpróbáltam a lábam felemelése nélkül kocogni. Képzeljetek el valakit, aki a seggét megfeszítve, karjával evezve moonwalkol a bicikliúton, a szeme meg jön kifele, mint a csigának, az erőfeszítéstől. Összesen 250 métert bírtam ki, akkor végleg győzött az inkontinencia. Nem megy a futás, srácok, úgy tűnik, ehhez majd műtét kell… Marad az elliptikus tréner, azon nem voltak ilyen gondjaim.
Azért jó dolgok is történtek. Legfőképpen az, hogy sikerült egy-két alapszabályt betartanom a héten, úgyhogy ezeket most meg is osztom veletek, Harcostársak okulására.
- minden reggel a müzlis muszmákot eszem (müzli + joghurt + méz)
- ha nem reggel van müzli, akkor este – bár nem ideális a dolog, mert egyrészt nem este kell a lassú felszívódású ch, másrészt a rostoktól reggelre úgy felfújódom, mint a lucernás tehén
- semmi finomított cukor
- semmi fehérliszt, péksüti, csak teljes kiőrlésű kenyér, az is maximum este
- minden nap eszem nyers zöldséget, lehetőleg ezzel váltom ki a főétkezések köreteinek a felét
- minden nap eszem gyümölcsöt, leginkább almát, de volt a héten barack és szőlő is, a banánt indexre tettem
Megfogadva a tanácsaitokat, nem sajnáltam magamtól a jót sem, így esett be vasárnap három kocka csoki, és szintén vasárnap ebédre egy szelet pizza.
Szóval a csütörtöki horrort leszámítva és átlendülve a szombati kudarcon, azt hiszem, egész jó hetem volt. Nektek?
Tipp: paradicsom és reszelt répa, egy kis balzsamecet és egy lötty szőlőmagolaj. Isteni finom, még a gyerekek is megették! A reszelt répát másnap is eljátszottam, sajtos kenyérhez falatoztam. Próbáljátok ki!
Zsé
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
