Lassan vége az utolsó terhességemnek is. Betöltöttem a 34. hetet, már csak öt van hátra. Kitűzte az orvos a császár időpontját, március 19. Addig – ahogy ő fogalmazott – lehetőleg fekvés, no persze egy 1 és két 4 és féléves mellett… A februárt még igyekszem kihúzni, aztán márciustól lesz segítségem, és akkor a maradék időben tényleg próbálok feküdni. A heg elég rossz állapotban van, eléggé fáj, tapintásra érzékeny, UH-val nem nézi a doki, azt mondja, ha 0 mm-t mér, akkor sem veszi ki hamarabb a gyereket. Akkor meg minek idegeskedni? Végül is abban igaza van, hogy mindkettőnk érdeke, hogy minél tovább bent legyen. Bízom a szakértelmében és a tapasztalatában, nyilván látott már ilyet.
Kicsi Emmánk betöltötte az 1. évet. Az utóbbi időszak nem volt valami könnyű vele. Decemberben kétszer is jártunk kórházban, egyszer hányás-kiszáradás, három nappal később pedig vesemedence-gyulladás miatt. Ez utóbbi sajnos elég súlyos volt, és múlt héten kiderült, hogy 4-es fokú vizeletrefluxa van. Most várunk az időpontra, hogy mehessünk az izotópos vizsgálatra, és eldöntsék, hogy műthető-e. Jó lenne még a szülés előtt letudni mindkettőt, mert amíg nem műtik meg, antibiotikumot kell szednie. De erről majd egy másik posztban beszámolok…
A nagyokon is végigsöpört mindenféle betegséghullám, gyakorlatilag december közepe óta folyton beteg valamelyikük. A héten mentek végre mindketten oviba. Remélem, a közelgő tavasz véget vet ennek, és minden visszaáll a rendes kerékvágásba. Apjuk hozza-viszi őket, ami nekem is, és nekik is jó, rajongnak a BKV-ért. Nemrég még az autónkat is összetörték, úgyhogy ha akarnám, sem tudnám őket vinni. Van egy kölcsön autónk, egy Suzuki Swift, de abba nem fér el a három gyerekülés, így max. a boltig merek menni vele.
Sikerült elhatározni magunkat a végleges fogamzásgátlás mellett. Az orvos kifejezett javaslatára sok mindent mérlegelve eldöntöttem/tük, hogy a császárral egybekötve kössenek el. Azt hiszem, négy gyerek felnevelése elég nagy kihívás minden szempontból, ráadásul orvosilag is erősen indokolt, így nem gondolom, hogy lenne értelme másban gondolkodni. Sokan elszörnyednek, hogy még milyen fiatal vagyok hozzá (28 éves), de egyikünk sem szeretne még egy gyereket, akkor meg minek költsek csomó pénzt más módszerekre, amik ráadásul hosszú távon nem is tesznek túl jót (gondolok itt a hormontartalmú szerekre).
Nevünk még mindig nincsen, ami kezd meglehetősen frusztráló lenni. Igazából az én hibám… Mondtam a férjemnek, hogy mivel az Emmát én választottam, válasszon most ő nevet. Tudom, nem fair tőlem, de amiket eddig mondott, mind leszavaztam, mert nem tetszik. Azért hozzátenném, hogy ő sem favorizál egyet sem, inkább csak ötletel. Épp ott tartunk, hogy összeállítottunk egy öt névből álló listát (bár az eddigiekből kiindulva, ez még öt hét alatt legalább ötször módosul), és ha szülésig nem jutunk egyezségre, akkor majd a pici születése után választunk neki egyet a listáról – vagy nem onnan. Közben az is felmerült bennem, hogy azért nem sikerül nevet választanunk, mert minden UH ellenére mégis fiú lesz. Hallottam már ilyet, nem is egyszer. Mondjuk akkor még nagyobb szarban lennénk, fiúnév terén még ötös listánk sincs.
Az elmúlt hetek feszültsége után megszállt egy hatalmas nyugalom, nem idegeskedem sem a műtét miatt, sem az utána következő hetek, hónapok miatt. Terveink szerint egy barátnőm a szülés után kb. két hónapig heti négyszer jön segíteni, nagynéném is jelezte, hogy bármikor jön, és a gyülekezetünk több tagja is, csak szóljak. Ez utóbbit a legnehezebb megtenni egyébként, kifejezetten utálok más segítségére szorulni, de azt hiszem, most be kell lássam, hogy ami sok, az sok. Emma születése után nagyon vagánynak hittem magam, egy hét elteltével mostam, főztem, pakolgattam, majd jöttek sorra a mellgyulladások, háromszor kellett antibiotikumot szednem a hat hét alatt, és egyszer éppen megúsztam a sebészi beavatkozást. Ezt lehetőleg most elkerülném, inkább „kifekszem” a hathetes gyerekágyat.
Abbey
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
