Történetünk nem egyszerű, de hát kié az mostanában? 2010-ben megismertem a párom, szinte az első perctől együtt lakunk, ő szerzett nekem munkát, úgy érzem, elég jól kiegészítjük egymást, boldogságban élünk. Három év együttélés után, 2013-ban úgy voltunk vele, hogy akkor vágjunk bele a „babaprojectbe” – hozzáteszem, egy alkalommal se védekeztünk előtte se, de akkor még nem tulajdonítottam ennek nagy figyelmet. Szóval eltel fél év, nem történt semmi, közelítve az egy évhez úgy voltam vele, hogy valamerre lépnem kell, bár akkor én 24, a párom 29 volt, szóval nem voltunk elkésve semmivel...
Elkezdtük a szokásos procedúrát, hormon vérvétel, ovu tesztelés, 30 perc pihi együttlét után, párom kivizsgálása. A párom injekciós kezelést kapott a kiskatonák felturbózására, de az injekció sikeresen lenullázta az addigi „éppen elmegy” eredményt. Szuri abbahagy, óriási vitaminkúra, turmixok ivása, még több vitamin, kiskatonák feléledtek, megnyugodtam. Nekem volt peteérésem rendesen, minden hónapban viszonylag időben megjött, de még mindig semmi. Eltelt még egy év, 2016 áprilisban kiharcoltam az átjárhatóságit, ahol az eredmény kétoldali elzáródás, beutaló egyből a meddőségi klinikára.
Összetörtem, közben elvesztettük édesapánkat, a baba se jött, semmi nem volt jó. Megkaptuk az időpontot a klinikára, örültünk, végre sínen vagyunk, 2016 augusztusban konzultáció, szeptemberben indulhat a buli, igen ám, a sors közbeszólt, hatalmas balesetet szenvedtem, Egy hónap itthon, klinika lefújva, új időpont 2017 február. Nem adtuk fel, szedtük a vitaminokat, nagyon vigyáztunk magunkra és persze egymásra is. Tudtuk, a 2017 a mi évünk lesz!
Eljött a január, már nagyon vártam, hogy megjöjjön az általában annyira nem várt menstruáció, de tudtam, hogy akkor telefonálhatok a februári indítás miatt. Eltelt egy hét, még nem jött meg, teltek a napok, még mindig semmi. 12-én egész nap a munkában azon agyaltam, hogy este veszek egy tesztet, megcsinálom, negatív, megnyugszom és megjön végre. A páromnak nem szóltam közben semmiről. Kivételesen a késésre se figyelt fel annyira.
Szóval 12-én este vettem egy tesztet, bementem az első mosdóba, ami az utamba esett, mondom lesz, ami lesz. Mire feleszméltem, a két csík majd leugrott a tesztről, nem tudtam, hogy most ez komoly, vagy csak káprázik a szemem, soha nem láttam még kétcsíkos tesztet... Két nap múlva két másik teszt, mindkettő pozitív. Hétfőn azonnal orvos, nem tudta a doki az arcáról levakarni a vigyort, eredmény, héthetes magzat, szívhanggal. Nagyon örültem, de le voltam döbbenve még mindig. A meddőségi kezelés előtt egy hónappal spontán teherbe esni kétoldali elzáródással? Hatalmas boldogság!
12.hét – genetikai ultrahang. A doki letörte a jókedvem, határértékhez közeli tarkóredő érték, megijedtem. Azonnali beutaló genetikushoz. Március 28, magzatvízvétel, félek! A 14. hetet tapossuk most, poci szépen növekszik, benne a kis életünk értelmével. Itt tart a mi kis „nyugis” életünk, reméljük, hogy minden rendben lesz. Próbálunk pozitívak maradni. Sokat küzdöttünk ezért a csodababáért, akiről ennyit írtak a papírra: Male?
Bogyóka
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
