Ősállatrajongó a gyerek, vágja a kimondhatatlan neveket, T-rexet kerget a fürdőszobában? Itt a helye, ha nem kap frászt a szájat tátogató, monumentális lényektől, sőt, egy virtuális eszköz segítségével beléphet az őserdőbe, ahol a tonnás állat érdeklődve megszagolja.
Strandidő van ugyan, de nem néptelen a kiállítás szombat délután a Millenárison, igaz, kényelmesen be lehet jutni, elvégre sokan vitték inkább a Velencei-tóra a dinórajongó kiskorúakat. A dinózás mintha valami életkori ablakhoz kötődne egyébként: nagyjából 4 és 7 év közt a legerősebb az érdeklődés, nálunk ekkor vonultak be az életünkbe a dinós könyvek, a műanyag ősállatok és hasonlók. A filmek a nagyobbakat is lekötik: a Jurassic parkot kicsi-nagy nézte, de a Jégkorszaknál is azt láttam, a kicsi kapcsolta ugyan be, de egy idő után mellésomfordált a nővére is.
Nagy dinókkal se először találkozunk: a Nagyot annakidején először egy külvárosi utazókiállításra vittük (mozdulatlan, óriási gumiállatok voltak, szerintünk gagyik, de ő három-négyévesen nagyon bírta), aztán az ausztriai Dinoparkban is jártunk, ahol egy valódi erdőben bujkáltak az őslények, és vezetett esti túra tette teljessé az élményt, na meg a sárkányszerű, életre keltett állat, ami félóránként előjött ordítani egy kerítés mögött.
A Millenárisban rendezett kiállítás nulladik eleme egy kisfilm, amiben Patchi, a kis dinoszaurusz kalandjait követhetjük. Mesébe ágyazva, de a felbukkanó dinoszauruszok mellé „névjegyet” tesz a filmecske, mikor élt, mit evett, mi a neve az épp látható fajtának. (Akinek nem üldögélős a gyereke egy kiállításon, a film itt is látható, bár nem magyarul:
Trailer:
Film:
Miután túllendülünk a főszereplő nevén (a gyerekeknek „pacsi”, angolon edzett agyamnak meg Patchy, vagyis szedett-vedett, hiányos, kiegészítendő...), érdeklődéssel nézzük a vándorló dinókat, a film alapján nem is volt olyan nyugodt életük, főleg ha nem a csúcsragadozók közé tartoztak.
Ezután megyünk be a világító esti eget imitáló környezetbe a hatalmas lények közé, van köztük szárnyas, van óriási növényevő, persze ott a T-rex is, de nem feledkeztek meg a nem dinoszaurusz típusú, de akkor élt ősállatokról sem: van barlangi medve, de találkozhatunk a Jégkorszakból ismert kardfogú tigrissel és az őslajhárral is - utóbbi sokkal kevésbé barátságos képű, mint a moziban. Az egyik mamut viszont kiköpött Manny, még a tekintete is őt idézi. Az ismertetést célzó állatbemutató kis táblák a derengés miatt lehetnének nagyobbak, vagy kevésbé bokamagasságban: az ide-oda rohangáló gyerekek végképp nem olvassák (érdemes visszatérni még egy körre, hogy az ismeretterjesztés is meglegyen), én meg silabizálok.
Nincs millió terem, tehát érdemes alaposan körbejárni a szájukat tátó, ordítozó, végtaglengető őslényeket (a Kicsit annak az állatnak a farka rémíti meg, ami valami hálón seper végig), hogy utána az „interaktív” szakaszban sorra felüljenek a hintalóként ringatózó nagyobbik ősállatra („lelóg a lábad már, lüke” - kommentálom a Nagyot, aki igazából látványosan kinőtt már ebből), a kisvonat meg a kisebbik állat kimarad, ahogy a homokozós régészkedés is, de számos ovis korú lelkesen játszik ezekkel is.
Utána jön a bónusz: a virtuális valóság, egy lelkes fiatalember és egy legújabb, okostelefonra fejlesztett VR szemüveg. Még az eredetileg megcélzott innivalókat is elfelejtik, amikor meglátják, alapkiépítésben 12 éven felülieknek szól a bemutató, de szülő saját tapasztalás és gyerekismeret esetében felülírhatja, ezt tesszük mi is. Az első videó, mi meglepetés, egy dinoszaurusz, nehézkesen feltápászkodik az őserdőben (amiben körbe lehet nézni persze 360 fokban), kinyújtózkodik, majd felénk veszi az irányt, odadugja virtuálisan az orrát az arcunkhoz - muris lehet kívülről, amikor a felnőtt is önkéntelenül hátralép. Az állat szagát persze nem imitálják, de így is kicsit félelmes, mikor két lábra áll, és komolyan úgy érzem, mindjárt rám zuttyan két tonna. Van másfajta videó is (és netkapcsolattal rengeteg filmből választhatunk már), a többiek kipróbálják azt is. „Hullámvasút, hullámvasút, mééééég!” - visítja a Kicsi, aki valódi hullámvasútra évek óta a zúristennek se ülne fel. Virtuálisan azonban kutya baja tőle, lehet, terápiának is jó lesz majd az eszköz, tériszonyosok és fóbiások kezelésében? Elvégre mi gondja lehet, ha jön a pók, legfeljebb leveszi az orráról az egyébként meglepően megfizethetőnek mondott eszközt.
A tervünk tehát csak félig teljesült, a kiállítások ugyan késő estig nyitva tartanak, mégis inkább azt ígérjük, a következő hétvégén nézzük meg az amúgy mindenkit érdeklő Gooól! kiállítást, nem most. Érdekes látni, hogy találkozik a „feltámasztott” kréta, jura kor a 21. század virtuális valóságával - valamivel kevésbé kockázatos így, mint ahogy a Jurassic park tudósai próbálták életre kelteni az őslényeket.
A kiállítás a Millenárison augusztus 22-ig látogatható. További infók itt >>>
Vakmacska
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
