Nem túl jól indult a reggelünk, gondoltam, megosztom veletek az okát…
Én úgy gondolom, hogy Petya ovijában egész jó kapcsolatot sikerült már kialakítani az óvó nénikkel, kisgyereknevelőkkel, gyógypedagógiai asszisztensekkel és előre leszögezem, hogy én tényleg mindig, mindent megértek és megpróbálok alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Mire gondolok?
„Anya, oldjuk már meg, hogy X hétig felújítás lesz az oviban és ne jöjjön a gyerek! Ja, ma igazgatói akármi van és csak félnapos az ovi, nem is lenne fontos már behozni arra a fél napra!...”
A kedvencem:
„Kérnek ügyeletet a nyárra? Miért, lehet az ovisoknak? Hát nem igazán szeretik, ha ovisokat is bevisznek… (ált. az iskolásokra számítanak és azok a pedagógusok szoktak bent lenni a nyári ügyelet alatt, akik egyébként is velük foglalkoznak… Az ovisokkal több a macera – etetés, pelenkázás, alvás…)”
Ilyenekre mit mondjon a gyerek anyukája? Persze? Megoldjuk… Azért, néha szöget üt a fejembe az a gondolat, hogy azok a családok, ahol tényleg napi szinten, meghatározott munkarendben járnak dolgozni a szülők és van évi 30 egynehány nap szabijuk, de senki, akire a spec. gyereket bízhatná, hogy a francba old meg ennyi napot egy évben? Mi szerencsések vagyunk, mert van segítség, de akkor is: hogy gondolják ezt? És akkor még arról a dologról nem is esett szó, hogy speciális intézményről beszélünk, ahova sérült, fogyatékos gyerekek járnak, az ő nyári táboroztatásukat – akár napközis, akár más, szünidejük eltöltését, hogy a fenébe lehetne megoldani? Én próbáltam keresni a neten ilyen gyerekeknek szóló, nyári lehetőséget, DE MÉG FIZETŐSBEN SEM IGAZÁN TALÁLTAM SEMMIT SE!
A mai kiakadásom fő oka a következő. Két nap kihagyás után mentünk ma oviba Petyával. Hétfőn oltást kapott, tegnap arcüreg-tisztításon voltunk… Hétfő reggelre csúnya lett a szeme, de jött a doktor néni az oltás miatt, megnézte, adott rá szemcseppet és közölte, majd elmúlik. A cseppentés hatására egész szépen elmúlt a pirosodás, elindultunk ma oviba. Rendes anyuka lévén beszámoltam mindenről… Hát, hiba volt… Először is meglepve tapasztaltam, hogy Petyával együtt ketten voltak csak a csoportban. Megkérdeztem, mi történt. Ja, csak egy fosós-hányós megy végig a gyerekeken… Nekem minden egyes megbetegedés előtt-után beszámolási „kötelezettségem” van, orvosi igazolás kell, de ők annyira sem képesek, hogy esetleg tájékoztatást adjanak (telefon, email, akármi…) arról, hogy aki még nem beteg, legalább tudjon róla.
Másodszor elmondtam, hogy gond van a szemével, de nem tudjuk pontosan, hogy mi; lehet, hogy árpa – na, ezt a szót nem kellett volna kiejteni!, több napja kezeljük, már nem is piros annyira. Megbeszéltük a dolgokat és abban maradtunk, ha gond van, szólnak telefonon és jövök érte. (Ilyenkor mindig utol tudnak érni…) Elindultam hazafele, eljutottam egy háztömbnyire az ovitól és már csörgött is a telefon!
„Ha árpa, nem jöhet oviba, mert az fertőz, jöjjön vissza érte!”
Gondolom a fosós-hányós se egy nap alatt fertőzött meg mindenkit, de a múló árpa (ami, nem is biztos, hogy az, - csak gondoljuk…) miatt a héten már többet nem tudom oviba vinni, és jövő héten is csak orvosi igazolással. (Belegondolva, azért lehet, hogy jó, hogy nem maradtunk, így talán megússzuk a fosós-hányóst…)
Az igazolást az a doktor néni fogja megírni nekem, aki hétfőn megvizsgálta őt az oltás előtt és felírta a piros szemére a szemcseppet, és egy büdös szót nem szólt arról, hogy ez fertőző valami lenne, ne vigyem közösségbe a gyereket? Vajon, tudja/tudják a gyerekorvosok, hogy így kell eljárni, ha „árpa” van a gyerek szemén? Plusz vigyem el igazolás miatt a dokihoz, hogy amíg várunk, hátha még összeszed valamit a rendelőben… Nem olvastam végig az orvosi igazolásról szóló cikkeket, de lehet, hogy most kéne… Ja, és a legszebb az egészben, hogy a gyógypedagógiai asszisztens is azt mondja, hogy ő előre megkapja az igazolást, amire csak a dátumot kell ráírni, akkor miért is van ennek jelentősége/na, és mekkora?!
Pankuci
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
