Abbahagytam hát a pajzsmirigyes tökkelütöttséget, és vártuk a következő lépcsőt, a lombikot. Ehhez is át kell esni jó pár vizsgálaton, meg kell várni, hogy az állam felé az igénylés megtörténjen a klinika felől, de idén tavaszra minden készen állt arra, hogy jöjjön a lombik, és jött is.
Fogamzásgátló, majd stimulálás, leszívás és beültetés – aki keresztülesett már ezen, az tudja, hogy ez a folyamat mivel jár, aki meg nem, az jobb, ha nem tud róla, és azt kívánom neki, hogy ne is kelljen neki tudni róla soha. Számomra szerencsére nem volt fizikailag megterhelő a dolog különösképpen, a lelki része meg óriási reménykedésben telt. Az eredmények nem voltak annyira jók, mint számítottunk rá (a doki is, meg mi is), 4 petesejtecske lett, abból pedig 1 darab termékenyült meg. A kezdeti bili-füle-letörtség után megint összegyűjtöttük minden pozitív energiánkat, és arra koncentráltunk a férjemmel, hogy az az egy sejtecske jól érezze magát nálunk, és legyen belőle egy cuki kis bébike.
A beültetés után két héttel kellett menni vérvizsgálatra. Úgy izgultam, mint még soha, bár az az érzésem volt, hogy nem sikerült. Viszont indulás előtt sikerült egyet hánynom (valószínűleg az idegtől), amitől a férjemnek jókedve lett, mert pozitív jelnek tudta be a rókát. Elmentünk hát közösen a klinikára, vérvétel, menjek haza nyugodtan, nemsokára hívnak. Hívtak is nemsokára, és az orvos elmondta, hogy sajnos nem az az eredmény, amit vártunk. Pihenjek, és menjünk vissza pár hét múlva, megbeszélni a további teendőket.
Az utcán álltunk, mondtam a férjemnek, hogy sajnos nem sikerült. Engem nem annyira lepett meg a dolog, mert éreztem, hogy ez lesz – de a férjemen láttam, hogy olyan hatást tett rá a dolog, mintha egy óriási, több mázsás kőbunkóval vágták volna fejbe. A férjem, az én drága, pozitív, erős férjem úgy összeomlott, mint egy kártyavár. Sosem láttam még így. Abban a pillanatban átvillant rajtam az érzés, hogy most van az, hogy én nem hagyhatom el magam, valamit tennem kell, valamit ki kell találnom, tovább kell lépni, most, azonnal. Eddig ő volt az, aki támogatott, mindenben segített, most rajtam a sor.
Hazamentünk, és azonnal elkezdtem bújni a netet.
Kis kitérő: olvastam itt a Bezzeganyán absz lombiknaplóját még anno, amikor írta. Azt is láttam, hogy egy ideje eltűnt, a napló is, meg ő maga is a kommentelők közül. Hiányoltam, mert kíváncsi voltam a történetére. Nem tudom, hogy aznap, vagy már előtte, de egyszer tök véletlenül megláttam a nevét oldalt a nemrégen kommentelők között, ahogyan arról beszél, hogy a harkányi gyógykezelés alatt esett teherbe. Nahát, mi történt? Sikerült neki teherbe esni? Mi ez a gyógykezelés?
Szóval, valahogy, nem tudom hogyan, és honnan, de ez beugrott. Ez az! Ez lesz az! Ez kell nekem! Ez lesz a megoldás! Gyógyfürdő! Rohadt gyorsan utánanéztem, hogy mi is ez. Utánanéztem, hogy van-e ilyen gyógyfürdő a fővárosban, ahova mi tudnánk menni? Mi a lényege ennek az egésznek? Hogyan lehet ide eljutni?
Gyorsan végigszántottam néhány alap dolgot, de nem akartam aznap sokáig a net előtt ücsörögni, miközben a férjem úgy ült otthon, mint a legszomorúbb kis emberkupac a világon. Előálltam a farbával: most pedig én leviszem a kutyát, aztán fogjuk magunkat, elmegyünk lazítani egy fürdőbe, és utána sétálunk, és vacsorázunk egy jót! Így is lett, és végül azt mondom, hogy ez volt a legeslegjobb dolog, amit tehettünk aznap, mert valóban nagyon kisimított és lelazított mindkettőnket lelkileg, és testileg is. A fürdőzés közben elmeséltem neki a legújabb tervemet, hogy márpedig én elmegyek erre a harkányi kezelésre a nyáron, ha törik, ha szakad, valahogy bejutok, és utána ősszel újra lombik. Addig is pedig járjunk hetente egyszer gyógyfürdőbe itt a fővárosban, élvezzük a nyarat, lazítsunk, bulizzunk, és minden jó lesz.
Tetszett neki az ötlet - naná - én pedig elkezdtem utánajárni a harkányi beutalónak.
Aki nem tudna róla: Harkányban van egy gyógyfürdőkórház, aminek van egy pinduri kis nőgyógyászati rehabilitációs részlege. Az orvostársadalom túlnyomó része nem fogadja el az ottani gyógyvíz nőkre gyakorolt pozitív hatását, pedig rengeteg, már-már csodás gyógyulás, javulás, teherbe esés köszönhető a harkányi gyógyvíznek, és az aköré épülő, gondosan felállított rehabilitációs programnak. A program három hetet vesz igénybe, és ezalatt végig bent kell tartózkodni. A program részei a rendszeres gyógyfürdőzés, iszappakolás, gyógytorna, biomágneses kezelés, masszírozás, intimtorna, és pszichológiai konzultáció. És persze pihenés, pihenés, pihenés.
A kórházba beutalóval lehet bejutni - mindig éppen az adott támogatási rendszertől függ, hogy éppen mozgásszervi, háziorvosi, vagy nőgyógyászati beutalót kell szerezni, valamint milyen további leleteket kell összegyűjteni a jelentkezéshez. Sajnos a várólista elég hosszú, mert a nőgyógyászati osztály aprócska, pár szobából áll csupán, és annak is egy része fizetős – ahova általában hamarabb lehet időpontot kapni. Én is oda foglaltam le gyorsan az utolsó nyári szabad három hetet, ami a csodával határos módon volt még meg akkor, amikor tavasszal telefonáltam. A főnővér azt mondta, hogy ha gyorsan beszerzem a papírokat, fenntartja nekem azt a szabad három hetet, de küldjem a papírjaimat minél hamarabb. Őrült módon elvágtattam a háziorvosomhoz, aki készségesen kiállította a beutalót. Attól félve, hogy ez is kevés lesz, villámgyorsan felhívtam a nőgyógyászom is, aki épp aznap rendelt (mondjuk időpontom nem volt hozzá) - az asszisztense azt mondta, ha most azonnal bemegyek, akkor gyorsan kiállítja nekem a beutalót a doktor úr. Elvágtattam oda is, előadtam a sztorimat - mit szépítsem, bőgve -, a doki pedig szó nélkül kiállította nekem a nőgyógyászati beutalót is. Közben még annyi tanácsot tudott adni, hogy esetleg érdemes lenne elmennem immunológiára is, hátha - neki még ez az ötlete lenne számomra. Ok, rendben, törölgettem a könnyeimet, majd fogtam a beutalót, és mint egy kis hörcsög a zsákmányával, elhúztam a rendelőből.
Papírok - pipa, postára gyors, pakk feladva!
Huhh.
(Folyt. köv.)
Perdita
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
