Ma a koraszülöttek világnapja van – ezért mára egy olyan történetet választottunk, ahol a Covid miatt lett egy baba koraszülött 2021-ben – de szerencsére maradandó szövődmények nélkül.
A terhességem a hetedik hónapig teljesen problémamentesen telt.
24 hetes várandós voltam mikor elkaptam a Covidot. A 28. héten este elkezdtem enyhén vérezni, azonnal mentő, kórház, ahol két napig bent tartottak. De mivel nem tudták mitől van, és magától el is múlt, hazaengedtek.
A 32. héten reggel arra ébredtem, hogy valami nem jó. Ismét bevéreztem, így megint irány a kórház. Azonnal kaptam magnézium infúziót, NST-vel figyeltek egész éjszaka, mivel elkezdett nyílni a méhszáj is.
Másnapra megint elállt a vérzés, lekerültem a koravárandós osztályra, ahol két napot töltöttem. Kedden hazaengedtek, mivel nem tágultam tovább, és a vérzés is elállt.
Szigorú fekvésre ítéltek, amit be is tartottam, majd szombat fél négykor éreztem, hogy valami „jön”. Felpattantam és láttam, elfolyt a magzatvíz. Azonnal hívtuk a mentőt, irány vissza Debrecen. Mire a kórházba értünk, már véres magzatvíz folyt.
Azonnal ultrahang, vizsgálat, már tették is be a katétert, és jött is az ügyeletes orvos, hogy mehetünk a műtőbe, mert sürgősségi császár lesz, mivel a fiam keze beszorult a nyíló méhszájba, és a lepényem is elkezdett leválni.
Így 32 hét 6 napra megszületett az én fiam 1720 grammal. (Az orvosok szerint azért volt ilyen kis súlyú, mert a covid a lepényemnél okozhatott károkat). Azonnal inkubátorba került, nem is láthattam. Összesen 6 napot töltöttünk a PIC osztályon, mivel nagyon erős baba volt, összesen 2,5 hetet töltöttünk a kórházban.
Mára 3 hónapos 5700 grammos egészséges baba.
Hálás vagyok az orvosnak mivel, ha azonnal nem császároznak meg én és a fiam se lennénk itt.
Reni
