A 19. héten elmentünk egy 4D ultrahangra. Azt olvastam, ez az utolsó hét, amikor a baba még tetőtől talpig belefér a képbe. Hihetetlen érzés volt őt így látni, szerintem itt döbbentem rá igazán, hogy most már ketten osztozunk a testemen. Annyira kis cuki pofija volt, és rettenetesen utálhatott minket, mert keresztbe tette az arcocskája előtt a kezét, elfordult, tiltakozott. De megérte, mert minden rendellenességet kizárt az orvos, amit ilyenkor már látni lehetne. Ez hatalmas megnyugvás egy olyan zakkant maminak, mint én. Minden kis porcikáját, az összes szervét megvizsgálta.
Aztán folytatódott a viszonylag nyugodt időszak, elkezdtem rendszeresen érezni a kis Pocok mozgolódásait. Mikor kevesebbet mozgott, olyankor bevetettük a szívhanghallgató készülékünket. De annyira paráztam, hogy sokszor a keresést inkább apára bíztam, majd miután megtalálta, átadta nekem is a fülhallgatót.
Apróbb kis tünetek persze voltak. Az ekcémám folyamatosan előjön, nem merem azzal kenni, amivel eddig. A bőrgyógyászom ajánlott egy nem szteroidos, teljesen természetes alapanyagú összetevőkből álló kenőcsöt. Szerencsére hatott. Még jó, hogy mindenhol azt olvasni, hogy a terhes nő kivirul. Én úgy néztem kis sokszor, mint aki egész nap bőgött. (Sokszor ez nem is állt olyan messze a valóságtól.)
Másoknak kihullik, tönkremegy a foguk, az én szervezetem megbolondult, és úgy döntött, hogy most kezdi el tovább növeszteni a bölcsességfogam! Emiatt kétszer is voltam fogorvosnál. De ezzel még nincs vége a fogászati problémáknak, lett egy kis ínygyulladásom is, alig bírtam harapni. De a gyógynövényes ecsetelő, illetve egy ilyen problémákra kifejlesztett fogkrém csodákra képes!
A 20. héttől látványosan elkezdett nőni a hasam, amit mindenki felhívásnak érez egy jó kis tapizásra. Könyörgöm, ez honnan jött? Miért kell rácuppanni egy pocakra? Eleve nem érzi a babát, csak a hasam tapizgatja, az én babám az idegen érintéstől meg se moccan. Arról nem is beszélve, hogy ennyire intim dolog kevés van az ember életében. Én sem csapok oda senki seggére, mert olyan kis hívogatóan formás! Próbálom minél udvariasabban eltéríteni a tervétől azokat, akik két tappanccsal közelítenek. De őszintén szólva egyre kevésbé vagyok kedves.
A kis Pocok a 23. héttől fejvégű fekvésű. Az orvos szerint ez már nagy valószínűséggel így is marad. A 24. héten mentem a terheléses cukorra, rossz volt. De a vizsgálatot körülölelő általános hisztit azért nem értem. Én nem tehettem bele citromot, a saját hideg vizemet sem használhattam. Enyhén langyos csapvizes szirupot ittam, de komolyan mondom, ki lehet bírni. Legjobb egy korttyal lelendíteni az egészet. Azt pedig megnyugtató tudni, hogy minden rendben (előtte 4,4 , utána 5,5). Ennyit kibírunk. Kibírunk majd ennél kellemetlenebbet is.
(Folytatjuk.)
Csuri
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
