Februárban keresett meg minket egy végzős pszichológus hallgató, aki szakdolgozatához készített kérdőívet szeretett volna minél több édesanyához eljuttatni, és arra kereste a választ, hogy mi befolyásolja a szülési élményt. Facebook oldalunkon meg is osztottuk a kérdőívet, melyet közel ezren töltöttek ki. Ígéretéhez híven a hallgató összefoglalta az eredményeket, és elküldte nekünk.
A kérdés nem csak Magyarországon, de a világ számos részén heves viták tárgyát képezi. Ha az elmúlt évszázadokra nézünk vissza, akkor olyan ez a folyamat, mint egy jobbra-balra lengő inga. Dédnagyanyáink egyedül vagy bábák segítségével szültek, a férfiaknak nem volt köze ehhez az eseményhez. Aztán ahogy az orvosi ellátás egyre szélesebb kör számára vált elérhetővé, a bábák a problémás szülési eseményeknél az orvos segítségét kérték. Ahogy fejlődött az orvosi ellátás és az egészségügy, különösen Semmelweis után, a szülés egyre inkább bekerült a kórházba. Azonban a kezdeti időben az orvosok csak a „nehéz szülésekkel” találkoztak, ahol aktív beavatkozásra volt szükség, ezért kialakult egy olyan attitűd, miszerint a szülés egy veszélyes folyamat. Az inga így az elmúlt néhány emberöltő alatt a kizárólag nők kísérte otthoni szüléstől eljutott a férfi irányította kórházi szülésig. A zajló folyamatot nagyobb léptékben figyelve feltételezhető, hogy az inga lassuló mozgással megtalálja az egyensúlyi középpontot. Hogy a gyakorlatban hogyan fog megnyilvánulni ez az egyensúlyi pont? Szakdolgozatomban erre kíséreltem meg megkeresni a választ.
A válasz megtalálásához 961 édesanya a dolgozathoz készített kérdőívre adott válaszait elemeztem. A kutatás az alternatív és a kórházi szülés közötti alapvető különbségeket vizsgálta. Ezek az eltérések leginkább a korábban említett inga hasonlattal szemléltethetőek. Az alternatív szülési módszerek az inga egyik oldalra történő kilengése, melyben a szülés természetessége a hangsúlyos, míg a hagyományos a másik oldalra történő kilengés, ahol a modern eszközök használata a lényeges. A gyakorlatban szemléletbeli eltérésről beszélhetünk, melyek például a szakember szerepében vagy a szülő nő kompetenciáit illetően figyelhetőek meg. Ezeket a különbséget olyan kifejezések írják le jól, mint például a „szülés levezetés”, mely inkább a hagyományos módszerben használatos, míg a „szülés kísérés” inkább az alternatív módszerben. Fontos eltérés figyelhető meg a fájdalomhoz való hozzáállásban is. A hagyományos módszer alapvetően a fájdalom megszüntetésére törekszik, és az ezt szolgáló eszközeit fejleszti, míg az alternatív módszer a fájdalmat integrálja a vajúdási folyamatba, mert úgy tartja, hogy a fájdalom átélésével akár segíthető is a szülési folyamat.
Arra kerestem a választ, hogy megfigyelhető-e hatékonyságbeli különbség a módszerek között? Az, hogy valaki egyik vagy másik szülési módszer szerint szül, befolyásolja-e a szülési élményét? A kutatásban részvevők válaszai alapján azt mondhatjuk, hogy nem egyértelműen. Nem lesz valakinek attól pozitívabb a szülésélménye, ha egyik vagy másik módszert választja. Akkor mégis mik azok a tényezők, melyek befolyásolják a szülési élményünket? Leginkább a szülésnél segédkező szakemberekkel való kapcsolat az, ami meghatározó. Annál pozitívabb valakinek a szülési élménye, minél inkább érezte úgy, hogy partnernek tekintik, hogy figyelembe veszik az egyéni igényeit, biztonságban érezte magát és a számára szükséges érzelmi támogatást megkapta. Valamint annál negatívabb volt valakinek a szülési tapasztalata, minél inkább érezte magányosnak magát a szülése alatt, minél inkább félt a szüléstől és a szülési fájdalomtól vagy szorongott. Többek között ezek azok a tényezők, melyek módszertől függetlenül meghatározóak lehetnek a szülés során.
Az alternatív szülést választók leginkább abban különböztek a hagyományos módon szülőktől, hogy ők voltak azok, akik inkább részt kívántak venni a vajúdásukat és szülésüket érintő döntésekben, és inkább vélték úgy, hogy részt is vettek azokban. Olyan döntési szituációkban nyilvánultak meg ezek az eltérések, mint például a vajúdás alatti szabad mozgás igénye, vagy a fájdalomcsillapítási eszközök kiválasztása, melyek inkább a természetes eszközök voltak.
Elmondhatjuk, hogy minden nő arra vágyik, hogy biztonságban és egészségesen hozza világra gyermekét. Azonban mivel minden egyes nő különbözik egymástól, ezért eltérő utakon jutunk el ebbe a vágyott szülési helyzetbe. A magam részéről az inga egyensúlyi pontját ott látom, ahol a rendelkezésünkre álló módszerek egymást kiegészítve és támogatva alkotnak olyan ellátási rendszert, melyben elfogadással és tisztelettel viszonyulnak egymáshoz a felek. Talán lehetséges ez…
Marika
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
