A házi feladat kérdése az egyik legmegosztóbb téma a szülők és pedagógusok körében. Miért van szükség házi feladatra, és valóban hozzájárul-e a tanuláshoz, hogy az egész napos terhelés és napközi után még otthonra is maradjon feladat? Milyen hatással van a gyerekekre, ha a napi iskolai órák után még otthon is csak az iskolás feladatokkal bíbelődnek?

Első ránézésre talán az tűnik logikusnak, hogy a szülők többsége nem támogatja a házi feladatot. Hiszen egy kisebb gyerek esetén sokszor a szülőknek kell segíteniük, így könnyen előfordulhat, hogy az egész család délutánonként a házi feladat fölött üldögél és törpöl, ahelyett hogy közösen pihennének és a „gyerek csak gyerek lehetne”. Azonban a szülői vélemények megoszlanak a kérdésben. Naná, majd pont ebben a kérdésben ne oszlanának meg! Sokan nem ellenzik en bloc a házi feladat intézményét, de fontos számukra, hogy ne legyen túlterhelő, túlzott mértékű a csemete leterheltsége. Ez utóbbi pedig egyéni kérdés, vagyis egy tanító által könnyűnek és nem leterhelőnek ítélt házi sokszor elvihet egy egész családi délutánt, mert azt a részt a gyerkőc éppen nem érti, extra idő és magyarázat szükséges tehát hozzá. Nehéz megtalálni a feladott feladatok esetén az objektív, közös könnyű feladatokat egy harminc fős osztályt tekintve. 

Az IDEA Intézet 2022-ben végzett felmérése szerint a magyar szülők többsége, 58%-a, szükségesnek tartja a házi feladatot. Ezen szülők egy része úgy véli, hogy a házi feladat nemcsak a tanulás elmélyítésére szolgál, hanem a gyerekek feladattudatának fejlesztésére is. Ez kis jóindulattal a fele a szülőtársadalomnak. (Látszik, hogy én sosem csináltam meg a matekházit)

A gyakorlás fontossága

Sokan a házi feladatot az ismétlés, gyakorlás miatt tartják elengedhetetlennek. Ahogy a sportban is alap a gyakorlás, az iskolai dolgokból is szükség lehet a gyakorlásra, hogy készséggé váljanak a tanult ismeretek. Hogy álmából ébresztve is tudja a szorzótáblát a csemete, ahhoz bizony gyakorolni kell. A házi feladat így nem csupán egy extra teher, hanem a tanulás folytatása, amely segít a tudás megerősítésében.

Több szülő abban is egyetért, hogy a házi feladatnak nem szabad túlterhelőnek lennie. Kevesebb, de rendszeres gyakorlás a cél. Nem húsz oldal, hanem inkább pár feladat, amit el nyűglődés nélkül még el tudnak végezni a gyerekek délután – nálunk a nagymama például ezen az állásponton van. Na, persze, mert a közös játszóterezésből, fagyizásból veszi el az időt az íróasztalnál való görnyedés, amikor ő hozza el a lányomat a suliból, tökéletesen megértem.

Egy másik fontos kérdés: mi történik akkor, ha a gyerek nem érti meg a tananyagot az iskolában? A házi feladat célja, hogy azt a tudást erősítse, amit az órán tanultak. De ha a gyerek nem értette meg a tananyagot, vajon hogyan tudja megcsinálni a házit? A szülők és pedagógusok között is sokaknak van aggodalma ezzel kapcsolatban, és jogosan merül fel a kérdés, hogy szükség van-e házi feladatra akkor, ha a tanuló nem kapott elegendő magyarázatot az iskolai órán. Sok esetben az a probléma, hogy ez az iskolában ki sem derül. A gyerekek nem szólnak, hogy vannak ködös pontok az anyagban, nem figyelnek, kimaradnak az infók és mire délután hazaérnek a leckével, az egy félig ismerős massza lesz csupán, amiben a szülőnek kell kutakodnia, hol is van az elakadás. Ez megint csak energia –és időigényes program.

A házi feladat hatékonysága nemcsak a gyerekek teljesítményén múlik, hanem nagyban befolyásolja azt is, hogy a családok mennyire képesek segíteni a gyerekeiket. Ahogy a kutatások is mutatják, a szociokulturális háttér nagy szerepet játszik abban, hogy a gyerekek hogyan tudnak boldogulni a házi feladattal. Az OECD adatai szerint Magyarországon a szociokulturálisan előnyösebb családok gyerekei átlagosan több mint 7 órát töltenek hetente házi feladattal, míg a hátrányos helyzetűek nem érik el az 5 órát sem. Finnországban viszont mindkét csoport ugyanannyi időt tölt a házi feladattal, ami arra utal, hogy ott az oktatás és a házi feladat mennyisége kiegyensúlyozottabb.

A házi feladat szerepe a fejlődésben – A bűvös kérdés

A szakirodalom szerint a házi feladat nem mindig hozza a kívánt eredményeket. A PISA-teszt eredményei szerint felsőbb évfolyamon még lehet pozitív hatása a házi feladatnak, de alsóban sok esetben nem vezet jobb tanulási eredményekhez. A házi feladat inkább az önállóság és a felelősségérzet fejlesztésére szolgálhat, ha nem túlterhelő.

Vagyis a nagy házi feladat kérdés nem egyértelműen eldönthető. A megfelelő mennyiségű és típusú feladatok segíthetnek a gyerekek fejlődésében, de fontos, hogy a gyerekek ne legyenek túlterheltek, és hogy az otthoni feladatok ne akadályozzák meg őket abban, hogy valódi pihenéssel töltsék a szabadidejüket. Egy ideális világban minden így is történhet.

Nektek mi a véleményetek?

Vándorsólyom