Norbi gyerekkori barátom, ismerem, mint a tenyerem. Egy tőről metszettek minket, együtt lógtunk a téren, és már nagyon korán, úgy ötödikben felfigyeltünk a női nemre. (Akkor még nem tudtam, hogy Karinthy csak a női igenre kíváncsi.)
Emlékszem, még a játszótéri homokozóban is összeverekedtünk egy lány, a Csicsó Margit miatt, aki akkor hetedikes volt, és már nőttek a mellei. A kis cafka tudta, hogy a lábai között is arany van, 50 forintért mutogatta a nuniját boldog-boldogtalannak. A cickóit már egy húszasért meg lehetett tapogatni, hát mit mondjak, volt forgalom abban a homokozóban. Kamaszként versenyt recskáztunk Samantha Fox didis posztereire, de egyszer anyám ránk nyitott, és mi úgy álltunk ott, mint két f..sz.
Az évek teltek, minket (mármint engem és Norbit) elsodort messzire az élet, mindketten megnősültünk, túl korán, gyerekeink születtek, hosszú évekig nem is beszéltünk egymással. Mintha a karikagyűrű láncra vert kutyákat szimbolizált volna. Nemrég összefutottam vele egy kávézóban, ahol én a kapuccsínómat, ő a lelkét önötte ki. Kiszakadt belőle az elmúlt majd két évtized minden keserűsége. A beteges szexmániája, hogy közel a 40-hez még mindig rejszol és hogy még minden szembe jövő nőnemű lényt meg akar farkalni. Még az apácákat is. Nyugtattam, hogy nehogy azt gondolja már, hogy ő egy csodabogár, minden férfi ilyen, de vigasztalhatatlan volt. A tönkrement házasságával példálózott, hogy egyedül maradt, és nincs neki más, minta az állandóan merevedő hancúrléce meg a rojtosra tekert pornófilmjei. Szánalmas. Mégis elgondolkodtató, mert Norbi pédája kórkép, mocskos férfitársadalmunk kórképe. Egy felmérés szerint a magyar férfiak több mint fele megcsalja feleségét házasságban. A másik fele titokban a hardcore oldalakat nézegeti, tinikre onanizál, majd este közli az asszonnyal, hogy most neki fáj a feje. Aki egyiket sem csinálja, az vagy impotens, vagy már tetszhalott.
A magyar nőkkel meg az a legnagyobb baj, hogy illúziókat kergetnek. Szerető és hűséges férj csak a mesében létezik, hölgyeim. Egy öreg és bölcs barátom mondta, hogy csak az a férfi hűséges, akinek már nincs erekciója. Minden férfi csélcsap, csak az okosabbak megtalálják a kiskaput, és úgy szúrják hátba a párjukat, hogy ne fájjon. Mi a megoldás? A mostanában divatos swingerklubok? A nyitott házasság? Vagy pusztán több szex a házastárak között? Az egyik nagypofájú kolléganőm módszere az, hogy reggel közvetlenül ébredés után kicsavarja párja gyíkját, gondolván, akkor estig csak nem áll fel neki. De igen.
Fontos, hogy pozitív példa legyen egy gyerek előtt. Az én apámat ez hidegen hagyta, fűvel-fával csalta anyámat. Néha egészen galád módon, a zamárdi SZOT üdülőben akkor döngette el a sógornőjét, amikor mi a parton fagyiztunk. Anyám tisztában volt azzal, hogy hülyére veszik, hogy apám még a kulcslyukba is beleverné, de hallgatott, mint a sír. Az anyagi biztonság, a gyerekek, a közös jövő, a látszat fenntartása fontosabb volt, mint a szennyes kiteregetése.
Persze a nők se angyalok, gondoljunk csak Csicsó Margitra. Elég belelapozni egy napilapba, beírni a gugliba a társkereső szót, csak úgy zúdul ránk az egyedülálló kedves nők áradata. Jókat röhögök a “válófélben lévő” vagy a “rossz egyedül” kezdetű bemutatkozó szövegekre. Miért nem lehet odaírni, hello, kurtizán vagyok, most diszkont áron megkaphatsz, ámen. De az iparág így is virágzik. A piac ősi törvénye, a kereslet és a kinálat viszonya. Túl nagy a csábítás, és a férfi gyenge jellemként, enged neki. Fizet egy óráért 15 rugót, lemegy állatba, aztán lemosdik, hazamegy, csókot lehel asszonya szájára, megsimogatja a fia buksiját, házipapucsba bújik, és büszként néz a tükörbe. Egy újabb trófea került a gyűjteménybe. Hiába no, még mindig baromi ellenállhatatlan vagyok.
Clown