Idén január 18-ig kell beadni a 2018 szeptember 1. előtt született óvodás gyerekek óvodában maradási kérelmét. (Másként: akik 2024 augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket.)
Hogy ez mit is jelent pontosan? Aki nem adja be, annak a gyereke mindenképpen megy iskolába. Ha beadják, még a hivatal eldönti, hogy megy vagy marad. Ezt vagy gyorsan döntik el (azaz elfogadják vagy elutasítják a beadott kérelmet), vagy lassan (kirendelik a pedagógiai szakszolgálatot a gyermek vizsgálatára). De legkésőbb 50 nap alatt. A döntés eredménye kötelező érvényű, attól eltérni nem lehet, nincs olyan, hogy jajj, mégsem/mégis. Fellebbezni is csak az eljárás lefolytatásának jogszerűtlensége miatt lehet, a szakmaiság megkérdőjelezhetetlen.
Mi a teendő? A kérelmet be lehet nyújtani papíron, illetve elektronikusan az ügyfélkapun. Mármint a szülő/gyám ügyfélkapuján keresztül. Lehet csatolni szakvéleményeket, orvosi igazolásokat, pecsétes és pecséttelen papírokat. A lényeg azonban a szülői kérelem mező jól átgondolt, mindent részletező megírása.
Elsősorban ennek a mezőnek a tartalma alapján hozzák meg a döntést, se idő, se energia nincs a sok-sok csatolmány egyesével való átnyálazására, elvárás, hogy a szülő ott, abban a pár sorban összefoglalja a szakemberek véleményének a lényegét.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Iszonyatos stressz. Elsőre, mikor nekifutottunk, nagy nehezen megszületett bennünk a döntés. Tavaszi gyerek, lány, rezeg a léc. Okos, értelmes, érzelmileg még gyenge. Megírtuk, sima liba. Persze volt hivatkozási alap, de azért izgultunk. Megkapta, simán, juhé. Mire egy év múlva iskolába ment, mehetett volna másodikba is, írt (igaz, nagybetűket és pontatlanul), olvasott, és ügyesen számolt. Nem baj, kellett neki az az egy év. Most itt állunk másodjára is. Téli, szintén lány. Átlagos képességű, akaratos, de lobbanékony. Igazi matrica. Megint rezeg a léc.
A pedagógusok is bizonytalanok. Mert MOST még nem iskolaérett. De nem is most menne iskolába! Ki tudja, mi lesz szeptemberig? Lehet, hogy 2 hónap múlva beérik, lehet, hogy 6. Ilyenkor ugrás-szerűen tudnak fejlődni a gyerekek, láttuk. De mi van, ha mégsem? Ha a figyelme, az összeszedettsége mélyebben gyökerezik, és nem érik be olyan hamar? Vagy mégsem tud elengedni az új környezetben? Jön az egyszerű válasz: a plusz 1 évvel csak nyer. Egy évvel tovább lehet gyerek, úgyis olyan rövid a gyerekkor. Olyan jó ovisnak lenni, minden gyerek álma, hogy örökké óvodás maradhasson. (Iskolásként már biztosan. De legkésőbb felnőttként, amikor ovis gyereke lesz. :D) 10 évesen leveri majd a tanulmányi versenyekben a 8 éves évfolyamtársait. Sok ilyet hallani.
Azonban kamaszként a saját szememmel láttam anyukám iskolájában a sok 8 éves iskolakezdőt, akiket már nem lehetett úgy motiválni, mint egy csillogó szemű 6 éveset. A 8 éves már majdnem kiskamasz! Aztán érettségizhet majd 20 évesen. A mi időnkben 18 volt kb mindenki, amikor kikerült az iskolapadból. Addigra az osztályból kb mindenki tudta, hogy mi érdekli, és leginkább azt, hogy mi nem. Mégis muszáj volt tanulni, azt is. Milyen lehet 20 évesen a gimis kötöttségek között? Vagy a mai 20 évesek már nem olyan céltudatosak, mint mi voltunk? Végül is 23 éves korára így is diplomája lehet, nem?
Ketyeg az idő, dönteni kell. De miért ilyen korán?!...
N.N.
KÉRÉS
Ha még nem töltötted ki a Bezzeganya anonim kérdőívét, kérünk, tedd meg ide kattintva. Nagyon köszönjük!
