A lányommal még mindig fogszabályozásra járunk, így nekem is feltűnt, hogy milyen sok a rendelésen a gyerek. Mennyi is az annyi? Erről, az okokról, megelőzési és kezelési lehetőségekről beszélgettünk Dr. Szakállosy Bea fogszabályozó orvossal és Dr. Volomné Varga Mariann klinikai nyelvésszel.

A gyerekek hány százalékának van szüksége fogszabályozásra?

A legfrissebb kutatások szerint 10-ből 9 gyereknek rossz a fogsorzáródása.

Régen is ilyen rossz volt a helyzet, vagy ez új jelenség?

Az utóbbi évtizedekben drasztikusan romlott a helyzet. A háttérben számos ok áll, az egyik a modern nyugati táplálkozás. A finomított szénhidrátok megjelenése, a puha étkek, a rágás hiánya az állkapcsok alulfejlettségét okozta.

Weston Price, egy kanadai fogorvos kutatásai során számos civilizációtól elzárt törzset, népcsoportot keresett fel, és – bár vizsgálódásának tárgya a fogszuvasodás volt – megfigyelt egyéb összefüggéseket is. Azt találta, hogy amint begyűrűzött a modern táplálkozás ezekhez a népekhez, egyetlen generáción belül megjelent az allergia, vele a szájlégzés és a fogtorlódás.

Ez azt jelenti, hogy a szabálytalan fogazat nem örökletes?

Nagyon jól látja. Régészeti leletek is azt támasztják alá, hogy az orthodonciai problémák a legtöbb esetben nem genetikai eredetűek. Az őseinknek nem volt fogtorlódása, még a bölcsességfogak is gond nélkül befértek a fogívbe. Ugyanez a helyzet a modern civilizációtól elzárt népcsoportokkal is. 

Maga a génkészlet, a genom tehát változatlan, de a múlt század 70-es évei óta ismert úgynevezett epigenom, amely a DNS működéséért felel, valóban megváltozhat akár egyetlen generáción belül is, és sokszor több generáció életét – hajlamait, életesélyeit, lényeges külső és belső tulajdonságait –meghatározhatja. A genom működését a sejt anyaga, az epigenom irányítja. Egy hasonlattal élve előbbi a hardver, utóbbi pedig a szoftver.

Tehát az epigenetika befolyásolja a fogsorzáródást?

Lényegében igen, de inkább azt mondanám, hogy bizonyos környezeti tényezők bekapcsolnak vagy kikapcsolnak egyes géneket, melyek például a normális arcnövekedéshez szükségesek.

Milyen környezeti tényezőkre gondol?

Például az oxitocin indokolatlan és túlzott alkalmazása a szülés során rontja a baba oxigenizációját, melynek az izmok feszessége vagy épp ellenkezőleg, hipotóniája lehet a következménye, ami egy sor negatív hatást generálhat a fogazat szempontjából is: szájlégzés, rossz nyelvpozíció, nyelvlökéses nyelés, stb. Ugyanígy az újszülött táplálási módjának is következményei lesznek. A szoptatott csecsemő erősebb orofaciális izomzattal fog rendelkezni, mint a cumisüvegből táplált, jobb eséllyel lesz normál orrlégző, és kevesebb lesz a valószínűsége, hogy szabálytalan legyen a fogazata. A rágás szükségességéről már beszéltünk, különösen az alsó állcsont növekedését befolyásolja. A cumizás vagy az ujjszopás olyan környezeti tényezők, melyek negatívan hatnak az állcsontok növekedésére és a fogsorzáródásra. A rövid nyelvfék szintén galibát okozhat.

A lényeg mindebből az, hogy a szabálytalan fogazat nem egyetlen dolog, hanem egy sor tényező következménye, melyek sokszor egymásból adódnak, Egy hipotón baba például nagy valószínűséggel szájlégző lesz, ezért a nyelve lekerül a szájpadlásról, ami a felső állcsont alulfejlettségét eredményezi, így végső soron fogtorlódás várható. Vagy a cumizó és ujjszopó babáknál a nyelv szintén lekényszerül a szájpadlásról, ami rossz nyelvpozíciót és nyelvlökéses nyelést eredményez. Ebben az esetben helyhiánnyal biztosan számolni kell, de szinte biztosra vehető a nyitott- vagy keresztharapás is. Így függ minden mindennel össze.

Ebből viszont az következik, hogy ha ezeket az okokat kizárjuk, akkor esély van a szabálytalan fogazat elkerülésére?

Pontosan. Jó eséllyel, sok esetben. Természetesen vannak vis major helyzetek Ilyen az, ha például volt valamilyen perinatalis idegrendszeri sérülés vagy a babának orrsövényferdülése van, esetleg gyakori légúti infekciók miatt szájlégző. Az esetek többségében azonban a megelőzés reális esély lehet.

A rendelőben 2-3 éves gyerekekkel is találkoztam. Van értelme ilyenkor a fogszabályozásnak?

Nagyon is sok értelme lenne, hisz az arcfejlődés (állcsontok növekedése) 70-80 százaléka a gyermekek ötéves koráig lezajlik, tehát ha ebben az időszakban olyan környezetet tudnánk teremteni, hogy a genetikai potenciál teljes mértékben kihasználható legyen, akkor nem kellene attól tartani, hogy majd nem férnek el a maradó fogak. Persze ezt nem lehet elmagyarázni egy kisgyereknek, és nem is elvárható, hogy együttműködjenek. Kivételek persze mindig vannak, velük elképesztően jól lehet haladni, de a legtöbb esetben örülünk, ha sikerül a cumiról, ujjszopásról leszoktatás erre dedikált eszközök segítségével, hisz akkor már egy lépéssel közelebb kerültünk a célhoz.

Mikorra lesznek együttműködőek a gyerekek?

Öt-hatéves korban általában már jól lehet velük együttdolgozni, de a szülő számára is feltűnő, nagy eltérések esetén érdemes korábban megpróbálni.

Milyen fogszabályozót lehet használni ebben a korban?

A tej- és a korai vegyes fogazatban általában elegendő a myofunkcionális fogszabályozók használata. Ez egy abszolút gyerekbarát rendszer, ami a szabálytalansággal egy időben annak okait (rossz nyelvpozíció, szájlégzés, nyelvlökéses nyelés) is kezeli, így tartós marad az eredmény.

A nagyobb gyerekeknél, kései vegyes illetve maradó fogazatban kb. 50 százalékban kiegészítő fogívtágításra, vagy egy rövid ideig akár rögzített készülékre vagy valamilyen alignerre (Pl.: Invisalign) is szükség lehet.

A lényeg, hogy minden fogszabályozó kezelésnek részét kellene képezze a myofunkcionális terápia, vagyis az okok kezelése is, különben előbb-utóbb visszarendeződnek a fogak.

Mennyi a visszaesések aránya az oki terápiát nem tartalmazó, hagyományos fogszabályozásoknál?

Kutatások 60-90 százalék körüli sikertelenségi arányról szólnak. Legrosszabb a helyzet a foghúzásos rögzített orthodonciai kezeléseknél.

Mik lehetnének a mai beszélgetésünk üzenetei?

1. Mindenekelőtt a megelőzés, aminek fontos elemei az igény szerinti, kizárólagos szoptatás, a cumi, az ujjszopás mellőzése, a sok rágáson alapuló, finomított szénhidrátokat elkerülő táplálkozás. Ezen feltételek mellett általában kialakul a normális orrlégzés, a helyes nyelés és nyelvpozíció, melyek biztosítják a kellő mértékű arcnövekedést és a jó fogsorzáródást.

2. Probléma esetén fontos a korai felismerés és korai kezelés, lehetőleg még tej- vagy korai vegyes fogazatban elkezdve.

3. Bármely életkorban, függetlenül a fogszabályozó típusától az okokat is kezelő, komplex terápia az elvárás.

Köszönöm a válaszokat!

Tünde

Ezek a cikkek is érdekelhetnek...

Soha ne nyald le a gyerek cumiját és kanalát!

Barázdazárás: mire jó és miért hasznos?

Mikor érdemes elkezdeni a fogszabályzást?

A gyerek fogának tisztítása a szülő feladata!