Még a gazdasági hírtportálok is megírták: elment a Nagy Mesemondó, a Magyar Népmesék örökös hangja, Szabó Gyula. Nálunk különösen kedvelt volt: egyrészt a népmese-CD sokszor pörgött a kocsiban oda-vissza, de volt olyan közvetlen családtagunk is, aki még katonakorukból, a "híresség" előtti állapotában ismerte - nem mintha akkor nagyon más lett volna, azon kevés emberek közé tartozott, akik nem kergültek meg tőle.
Az Origo korrekt életrajzot közölt, volt miről, játszott történelmi filmben, játszott klasszikust, szinkronizált Columbót, Éder mestert a Pumukliban, de a hangja leginkább mégis a népmesékkel nőtt össze: aki hallotta, utána önkéntelenül maga is úgy igyekezett előadni a 77 magyar népmesét és a többit, magamon is gyakran észrevettem, a leghíresebbeket Szabó Gyula stílusában, az "ördögösöket" meg a saját nagyapám hangján mondtam a gyerekeknek esténként.
Emlékezzünk ránk a kedvenc filmünkkel, mesénkkel, én az Égig érő paszulyt választottam ide. Azon ment fel alighanem a szegényember mindennel-mindenkivel szót értő fia a felső világba, ujjára csavarva az ördög három arany hajszála, kezében az örök élet vize.
Vakmacska
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
