Évente 300-350 új diabéteszes gyermeket diagnosztizálnak, a frissen felfedezett diabéteszesek 40 százaléka hat éven aluli. A betegség nem megelőzhető és nincs összefüggésben az elfogyasztott cukor mennyiségével. A cukorbeteg gyerek sokat eszik, mégis fogy, rengeteget iszik és pisil. Figyeljünk oda a tünetekre! A gyermekkori cukorbetegségről Dr. Blatniczky László endokrinológus, diabetológus főorvost kérdeztük.
Hány gyermeket érint a gyerekkori cukorbetegség hazánkban?
Dr. Blatniczky László: A gyermekkori cukorbetegség előfordulása nem túl gyakori. Évente 300-350 frissen regisztrált 18 éven aluli diabéteszes van. A statisztikát nézve ez nem sok, de ennek az évi 300 családnak az életében a diagnózis traumát jelent a szó legszorosabb értelmében.
Lehet tudni a betegség okát?
Dr. Blatniczky László: Diabétesz esetén auto-agresszív állapot alakul ki, azaz a szervezet immunrendszere a beteg. Az immundendszer idegennek ítéli meg a saját inzulintermelő sejtjeinket. Az okát nem tudjuk. Biztos, hogy van genetikai érintettség, de társulnak hozzá környezeti tényezők is.
Van köze a betegség kialakulásának ahhoz, hogy mennyi cukrot fogyaszt a gyerek?
Dr. Blatniczky László: Nincs. A gyerekkori inzulinhiányos cukorbetegségnél nem azért alakul ki a betegség, mert sok cukrot evett a gyerek. Ugyanígy elmondható, hogy az oltások sem indukálják ezt a folyamatot.
Genetikai aspektusa viszont van: egy ismert diabéteszes család esetében az apák 7-8 százalékban örökítenek, az anyák 3-4 százalékban.
Hogyan alakul ki a gyerekkori cukorbetegség? Mikor kezdődik?
Dr. Blatniczky László: Nem tudjuk, mikor kezdődik. Egyszer csak beindul az önpusztító mechanizmus, elkezdenek pusztulni a sejtek. Jó ideig semmi tünet nem jelentkezik, közben már rég zajlik a folyamat. Ennek oka, hogy a mindenkori, még élő sejtek „gázt adnak”, többet termelnek és biztosítják a szervezet 24 órás inzulin igényét. Csakhogy a pusztulás közben zajlik tovább. Ahogy csökken a sejtek száma, úgy egyre kevésbé tudja a 24 órás mennyiséget biztosítani a még élő inzulintermelő sejtállomány. Amikor kb. a harminc százaléka van már csak meg az eredeti sejtállománynak, akkor ez a 30 százalék nem bírja, bénult állapotba kerül. Ebben a pillanatban leesik nullára az inzulintermelő képesség, és ekkor jelentkeznek a tünetek.
Miért fontos az inzulin a szervezetünkben?
Dr. Blatniczky László: Az inzulinnak az a szerepe, hogy a cukrot bevigye a sejtbe. Képzeljük el, hogy a molekula egy kulcs. A kulcs belemegy a sejtmembrán megfelelő helyén egy hüvelybe („kulcslyukba”) és egy úgynevezett receptor és inzulin egység lesz belőle. Amikor ez a receptor és inzulin egység kialakul, ettől válik a sejt membránja a cukor számára áteresztővé. Kell hozzá az inzulin és a receptor, hogy a kettő együttese elindítson egy olyan kémiai folyamatot a sejtmembránban, hogy a cukor be tudjon menni a sejtbe. A cukor tehát bekerül a sejtbe, és ott dolgozik tovább, majd lebomlik. Amikor nincs inzulin, akkor nincs bekötődés, a membrán nem lesz áteresztő, nem jut be a cukor a sejtbe, és ez okozza a tüneteket.
Mik ezek a tünetek?
Dr. Blatniczky László: Az első az étvágy növekedése: mivel az agyban lévő, éhségért felelős idegsejt csoport sem kap elegendő cukrot, beindul az „éhes vagyok” mechanizmus, tehát a gyerek jó étvággyal fog enni. Viszont a fentiekben vázolt okok miatt a cukor nem jut be a sejtbe. A vércukorszint viszont emelkedik. Mindemellett nincs kalóriabevitel. A szervezetnek fent kell tartania a testhőmérsékletet, a mozgás napi kalóriaigényét. A cukrát égetni nem tudja, mivel nem került be a sejtekbe, ezért elkezdi a zsírját égetni. Ennek következtében a gyerek elkezd fogyni.
Ha emelkedik a vércukorszint, akkor besűrűsödik a vér. Egy másik idegsejt csoport érzékeli, hogy besűrűsödött a vér, hígítani kell. A gyerek tehát elkezd inni. De a kérdés nem oldódott meg, csak a szerezet feltöltődött folyadékkal. Ekkor a vese is dolgozni kezd, hogy megszabaduljon a sok folyadéktól, vagyis a gyerek sokat fog pisilni.
Akkor tehát négy fontos óriási tünete van a gyerekkori cukorbetegségnek.
Igen:
- A gyerek jó étvággyal eszik.
- Sokat iszik, éjjel is.
- Sokat pisil, éjjel is. (Kisebb, már korábban szobatiszta gyerek újra bepisil éjjel.)
- Fogyni kezd.
Vannak egyéb tünetek is?
Dr. Blatniczky László: A magas vércukortól a gyerek tompává válik, álmosabb, aluszékonyabb lesz. Jellegzetes légzés is kialakul: nagy, mély légzések a jellemzők. De ami leginkább felhívja a figyelmet, hogy baj van, az a fokozott folyadékfogyasztás.
Össze lehet téveszteni más betegségekkel?
Dr. Blatniczky László: Előfordul, hogy a diagnózis felállítása téves: a gyakori pisilést okozhatja például húgyúti fertőzés is, de egy vizelet tesztből azonnal kimutatható, hogy a gyerek cukorbeteg-e. Ha gyakran iszik a gyerek, ennek oka is többféle lehet: például ha náthás, szájon át veszi a levegőt, nyitott szájjal alszik, kiszárad a szája, szomjas lesz. Vagy ha nagyobb az orrmandulája, kénytelen a száján levegőt venni, szintén szomjas lesz, iszik. Beindul a fűtési szezon, száraz a levegő, kiszárad a nyálkahártya, emiatt is iszik a gyerek, akár éjjel is. Sportol, kánikula van, sok oka van annak, ha a gyereknek fokozott a folyadékigénye. De sok gyerek van, akit úgy szoktattak meg, hogy sokat igyon.
Hogyan diagnosztizálják a gyerekkori cukorbetegséget?
Dr. Blatniczky László: A diagnózishoz vércukormérést kell végezni. Gyanú esetén egyébként nagyon egyszerűen ki lehet mutatni, hogy a háttérben cukorbetegség áll: a háziorvosnál, vagy gyógyszertárban kapható tesztcsíkra rápisiltetjük a gyereket. Amíg negatív a vizeletcukor gyerekeknél, addig nem kell izgulni. Az egyből pozitív lesz, ha 10 mmol/liter fölé emelkedik a vércukorszint: ekkor a vizeletben megjelenik a cukor.
Megelőzhető a gyermekkori cukorbetegség?
Dr. Blatniczky László: Sajnos semmit nem lehet tenni a kialakulás megelőzése érdekében. De a jelekre oda kell figyelni. Nem azért, mert meg lehet vele előzni a betegség kialakulását, hanem azért, hogy a gyerek ne kerüljön súlyos keto-acidotikus állapotba, azaz súlyos anyagcserezavaros állapotba, amikor a vére savanyú kémhatásúvá válik (szervezete elsavanyodik), és életveszélyes állapotba kerül. Ha egy anyagcsere-összeomlásos folyamat elindul, akkor akár néhány óra alatt is súlyos, életveszélyes állapotot tud produkálni.
Milyen életkorban alakul ki leggyakrabban a gyermekkori cukorbetegség?
Dr. Blatniczky László: Az elmúlt 15 évben a cukorbetegség kezdete egyre fiatalabb életkorra tolódik át. A frissen felfedezett diabéteszesek 40 százaléka hat éven aluli. A legfiatalabb páciensemnél nyolc hónapos korban alakult ki a diabétesz. Felmerül itt a kérdés, hogy esetleg már méhen belül elkezdődhetett ez a folyamat.
Kinőhető a gyermekkori cukorbetegség?
Dr. Blatniczky László: Nem. A diabétesz egyik típusa sem nőhető ki.
Köszönjük a válaszokat!
(Az interjút folytatjuk a gyermekkori diabétesz kezelési módjaival, a szülők és az orvos szerepével.)
Tünde
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
