Meglepő, de eltelt egy negyedév, mióta elkezdtem az életmódváltást. Gyorsan eltelt, és megmondom őszintén, nem vagyok teljesen elégedett.
Amikor belevágtam ebbe a dologba, nagyon izgatott voltam, vártam, hogy megjelenjenek a posztok, jöjjenek a kommentek, és persze elképzeltem, ahogy egyre karcsúbb és fittebb vagyok. A valóság persze más. Úgyhogy néhány szó először az eredményekről, aztán a kétségekről.
Most 64 kg vagyok, ami a 167 cm-es magasságomhoz és a 37 évemhez képest nem rossz (igen, tudom, ahhoz képest meg pláne nem, hogy 5 gyereket szültem, de mint tudjuk, nem ahhoz képest szeretnék jól kinézni). Sőt, tulajdonképpen ha ez a súly marad, azt sem bánom, de a kilók területi eloszlásán, illetve a zsír/izom arányon azért változatni kell. Ahogy storiesofoldx szaktársnő találóan megjegyezte: nem kövér vagyok, hanem lottyadt. Igaza van, és ez felvet néhány kérdést a mozgásformák, edzések tekintetében.
További eredmény, hogy szinte teljesen elhagytam a finomított cukrot az étrendemből. Nyilván én is eszem sütit, és csokit, de csak ritkán és mértékkel. Viszont – ami szerintem fontosabb –, sem a kávémba, sem a teámba nem teszek. Így a sok kicsi sokra megy elv alapján, ha napi három kávéval és egy teával számolok, bögrénként egy teáskanál cukorral, ami kb. 4 gramm, akkor havi 480 gr cukortól szabadultam meg! A teát megtanultam édesítés nélkül inni, ami néha még furcsa, de azért nem vészes. A kávét nagyon nehezen tudom csak tejjel inni, így abba egy pici eritritet teszek.
Finomliszt-ügyben is nagy a haladás, szinte sosem eszem péksütit, kenyérből pedig teljes kiőrlésűt vagy fitt&well kenyeret eszem.
Tanácsotok alapján már nem eszem abonettet és puffasztott dolgokat. Nem hiányoznak, bár amíg ezeket ettem, nem éreztem hátrányát. De hiszek nektek, hogy nem egészségesek.
Szerencsére már a napló elején kaptam tippet reggelire, így most már heti 6-7-szer joghurtos-mézes müzli a reggelim. Nagyon finom és tápláló, abszolút nem vagyok éhes ebédig, és akkor sem farkaséhség tör rám. Aki ezt elkezdi, azért annyi figyelmeztetés, hogy az emésztésünk ezt a kosztot némi plusz gáztermeléssel hálálja meg, ami a kezdeti szakaszban kínos/megmosolyogtató helyzeteket teremt. Nálam ez már elmúlt…
Nagy-nagy eredményeim, hogy minden nap eszem friss, nyers zöldséget és/vagy gyümölcsöt, és megtanultam meginni napi 2-2,5 liter folyadékot, ami általában víz vagy zöld tea. Ez a kávén, esti teán felül van. Az elején úgy éreztem magam, mint egy víztározó, és örökké pisilni jártam, most már ez sem olyan vészes. Azt viszont megfigyeltem, hogy csak akkor megy az ivás, ha előttem van a víz, úgyhogy a nagy sárga-kék bútoráruházban vettem egy 600 ml-es kulacsot, azt töltögetem és mindig a szemem előtt van. Ha nincs kulacs, nincs ivás, vagy csak töredéke a 2 liternek.
Szintén a ti hatásotokra úgy döntöttem, hogy nem görcsölök ezen az egészen, nem erőltetem a napi ötszöri evést, de nem ragaszkodom a max. háromhoz sem. Szerintem ez egyénfüggő, hogy kinek mi válik be. Nálam a reggeli-ebéd-vacsora fix, de vannak napok, hogy bejön az uzsi is. Nem csinálok gondot belőle, végül is miért kéne minden áldott nap tök egyformán étkezni.
Az elégedetlenségem fő forrása a mozgás. Többször átbeszéltük itt a dolgot, nagyon sok hasznos tanácsot és véleményt kaptam. Sajnos a futást kihúztam a listáról… Elmenni edzeni nincs időm, így biztos, hogy marad az itthoni mozgás. Ez viszont úgy tűnik, még nem elég fontos nekem, mert ha az lenne, akkor nem keresnék örökké kifogást, hogy miért nem csinálom. Ezen dolgozom már egy ideje fejben, hogy elég fontos legyen a mozgás és a lista elejére kerüljön. Technikailag marad az elliptikus tréner és a pilates.
No, de ami a lényeg: nélkületek eddig sem jutottam volna. Nagyon sokszor éreztem úgy, hogy tök felesleges ez az egész cirkusz, jó vagyok én így is. De mindig segített a jó tanács, a biztató szó, a tudat, hogy keddre posztot kell írni, hogy vagytok és olvastok. Ezt köszönöm szépen, felbecsülhetetlen érték!
Az életmódváltás nem fogyókúra. Az életmódváltás nem sport. Szemléletváltás, önismereti utazás. Lemondás és elfogadás finom egyensúlya. Már ebben a három hónapban is sokat tudtam meg önmagamról, a kapcsolataimról, a férjemről, a gyerekeimről. Nyitottabb lettem irántuk, elfogadóbb mások iránt. Látom már, hogy a változás nem pusztán elhatározás kérdése. Nap mint nap tapasztalom, hogy 20-30 évek rutinját mennyire nehéz megváltoztatni és mekkora eredmény, ha ez sikerül. Akkor is, ha „csak” müzlievésről van szó.
Heti tipp: a zöld tea jótékony hatásait próbálom kihasználni. Mivel nem szeretem az ízét töményen, ezért főzök 2 dl belőle és három részletben iszom meg: a kulacsomba teszek 1/3-ot, felöntöm hideg vízzel és teszek hozzá egy kis citromlevet. Semmi édesítés! Nagyon kellemes, halványan fanyar íze van, amit a citrom szépen kihoz. Frissítő és finom. Próbáljátok ki!
Zsé
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
