Köldökzsinór. Nyomát örökké őrizzük. Összekötő kapocs a méhen belül. Táplál, játszottunk vele, páran talán bele is gabalyodtunk. Talán a nyakunkról halászta le a szülészorvos és a családi legendáriumban azóta is hallgatjuk ennek a történetét. Egy biztos: végül mindannyiunkét elvágták. Gyerekeinkét, unokáinkét is el fogják, míg világ a világ. A kérdés csupán az: mikor?
Mennyi idő teljen el, telt el, miután felsírtunk addig, míg elvágták a zsinórt? Én bevallom, fogalmam sincs, hogy a gyerekeimnél hogyan zajlott az esemény, de a magyar gyakorlat a NEFMI protokollja alapján az, hogy hüvelyi szülésnél kb. 45 másodpercig – 1 percig várhatnak ezzel az orvosok.
Az utóbbi időben pedig egyre divatosabb lett a köldökzsinórvért őssejt forrásként levenni/levetetni és ennek nyomán több ellentmondó érdekességről is olvashattunk nemrég.
Mit mondanak a kutatók?
Svéd kutatók szerint a születés után legalább három percet kellene várni a köldökzsinór elvágásával, mert ilyenkor annyi vér megy még át az újszülöttbe a méhlepényből, amennyi segít megelőzni a csecsemőkori vérszegénységet. A születést követő első pár percben ugyanis az újszülött jelentős mennyiségű vért kap még a méhlepényből. A svéd kutatók szerint ha egy időre született újszülöttet 10 centiméterrel a méh szintje alatt tartanak a születést követő 3 percben, akkor vértérfogata átlagosan 32 százalékkal nő. Így ha a köldökzsinórt késleltetve szorítják el és vágják át, vagyis 2-3 perccel a születést követően vagy azt megvárva, amikor már nem pulzál, nagyobb vértérfogatot eredményez, mintha közvetlenül a születés után szakítanák meg a vértranszfúziót – írta az origo.
De akkor levetessük-e a köldökvért?
A köldökvér gyűjtő őssejtbankok elvileg a méhlepényből nyerik a vért. A bökkenő csak ott van, hogy ez a vér, mint feljebb svéd barátaink rámutattak, az újszülöttben is végezhetné a gyűjtőzacskó helyett.
Egy brit szülésznő arról ír, hogy a köldökvér-levétel a köldökzsinór idő előtti elvágásával jár. Ilyenkor ugyanis nem lehet megvárni, hogy a lüktetés abbamaradjon, hanem azonnal le kell venni a vért, mert miután a méhlepény befejezi a vér áramoltatását a babába, ezt már nagyon nehéz megtenni. A nagy köldökerek kiürülnek és miután a placenta is megszületik, a vér a kis erekben elkezd megalvadni.
Brit gyermekorvosi irányelvek szerint születése után egy átlagos újszülöttől levett vér maximum 14 ml lehetne, ugyanakkor a köldökvér-levétel minimális mennyisége 45 ml, átlagban pedig 90 ml. Ennyi vért senki nem engedne levenni újszülöttjétől később, ha az átáramlás teljessé válna sem. De végül is a magyar szakmai protokoll alapján az orvosok amúgy sem várják meg a lüktetés leállását és a levett vér amúgy sem a babában végezné.
A hírekben arról is olvasni, hogy Magyarországon már másodszor ültettek be sikeresen privát őssejtbankban tárolt őssejtet. Most egy születésétől vérlemezke hiányban szenvedő kislánynak mentette meg az életét, akinek egyéves korára akut leukémiává alakult át betegsége.
A vashiány ugyanakkor a gyerekek 26 százalékánál fordul elő, ráadásul a vaspótlás igazoltan javítja a csecsemők és gyerekek pszichomotoros és mentális fejlődését is. Mindez valóban megelőzhető lenne, ha várnának a köldökzsinór átvágásával? És igaz lehet, hogy a köldökvér babába áramoltatásának lehetővé tétele pont azokkal a betegségekkel szemben óvna, ami orvoslására a vért bankokban gyűjtögetjük? Vajon az a három perc mint első „őssejt-beültetés” nem lenne-e kiemelkedően fontos?
Amerikai kutatók szerint például a köldökzsinór késleltetett leszorítása számos olyan újszülötteknél fellépő rendellenességre jó hatással lehet, mint például a légzési elégtelenség, a vérszegénység, a vérmérgezés, az agykamrai vérzés és a leukémia.
Az őssejtbankok folyamatosan fejlesztik az alkalmazott fagyasztási technológiát, de vannak, akik szerint ennek ellenére nem elég megbízható a rendszerük, illetve a szkeptikusok érvei között szerepel az is, hogy kérdéses felhasználható lesz-e még a sejt, ha és amikor kelleni fog, vagy más forrásból hatékonyabban elő tudják majd állítani. A kutatók folyamatosan dolgoznak az őssejt-felhasználás fejlesztésén. Mindez egy nap megmenthet beteg gyerekeket. Ahogy már kettőt meg is mentett csak itt hazánkban.
Külföldön a magyar gyakorlattal ellentétben léteznek úgynevezett közösségi sejtbankok is, ahová anonim adományozók köldökzsinórvérét gyűjtik, amit aztán gyógyítási, kutatási céllal használnak fel.
A fentiek alapján felvetődött bennem a kérdés, hogy vajon a szakmai protokollok megváltoztatása nem lenne-e időszerű? Olyan sokat számít az a pár perc az orvosoknak, mint amennyit az újszülöttnek számítana?
Ti mit gondoltok? Jó így a protokoll, vagy elavult? Levetettétek, levetetnétek a köldökvért annak tudatában, hogy az a kicsiben is végezhetné két perccel később? Vagy ha már úgyis leszorítják a zsinórt, legalább a maradék vér ne menjen kárba?
Center
Bezzeganya az Instagramon!
Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz.
Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>
Családtervezés, terhesség, szülés, gyereknevelés, egészség-betegség, szórakozás – ezekben a kategóriákban témánként tudsz böngészni a tartalmaink között. Kövesd a Bezzeganyát a Google+ -on is!
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
