A gyermekvállalás napjainkra a harmincas évekre, vagy annál is későbbre tolódott, ám a nők biológiai órája ekkor már igencsak ketyeg. Meddig várhatunk a teherbe eséssel? Van még időnk a családalapításra? Ez ma már termékenységi vizsgálattal meghatározható. A témában dr. Szakács Zoltán szülész-nőgyógyász főorvos, meddőségi specialistával beszélgettünk.
Ön szerint mi az oka annak, hogy egyre később vállalnak gyermeket a nők?
Dr. Szakács Zoltán: Ez a jelenség napjainkban nem országspecifikus. Ez a néhány évtizede kezdődött tendencia a megváltozott életvitelünkkel függ össze. Szerepet játszik ebben a különböző okokból későbbre tolódó párválasztás. A felsőfokú tanulmányokat folytató nők aránya már évek óta meghaladja Magyarországon is a férfiakét, így érthető módon a munkavállalás kezdete és a karrierlehetőség is későbbre halasztódik. Azért érdemes megjegyeznünk azt is, hogy nagymamáink pontosan tudták, hogy a gyermekvállalás biológiailag optimális ideje a nő 20-25 éves kora körül van.
A modern nők viszont egészségesen táplálkoznak, rendszeresen sportolnak, karban tartják magukat.
Dr. Szakács Zoltán: Ez az egészség szempontjából rendkívül fontos, ám a termékenységet inkább csak közvetett úton befolyásolja. Azaz hiába érzi magát remekül a bőrében egy fiatal, 30 – 35 körüli hölgy, a szervezet biológiai órája pont ott tart, ahol a 30 - 35 körüli életévekben tartania kell – az évek során a szervezet is változik, és sajnos nem fiatalodik, hanem annak ellenkezője a jellemző.
Manapság egyre több negyven, vagy akár negyven fölötti híresség vállal gyermeket. Ez nem azt sugallja, hogy a nők ráérnek, az orvostudomány majd megoldja a nők gyermekvállalását a későbbi életkorokban is?
Dr. Szakács Zoltán: Bár az orvostudomány fejlődik és egyre több mindenre találnak megoldást, azonban a petesejtek egyelőre nem pótolhatóak, és a rossz kromoszóma-állományt sem lehet kijavítani. Ezek a változások minden nőnél bekövetkeznek egyszer – kinél - kinél más időpontban. Még egy fontos dolog: a fent említett terhességek nagy része nem természetes úton, hanem különböző asszisztált reprodukciós kezelések - leggyakrabban lombikbébi - során fogan meg. Ezeket a párok jelentős része viszont elutasítja, és abban reménykedik, hogy spontán is teherbe tud esni.
Átlagosan meddig termékeny egy nő?
Dr. Szakács Zoltán: Általában 37 éves kortól kezd jelentősen csökkenni a reprodukciós képesség. Ettől a kortól kezdve a petesejtek minősége sem olyan, mint korábban.
Meg lehet határozni, hogy meddig termékeny egy nő?
Dr. Szakács Zoltán: Nagy általánosságban a legvégső határ az 50-51 éves kor, de a csökkenés - mint már említettem - 37 éves korban kezdődik. Egy fiatal, egészséges nőnél nem lehet pontosan megmondani, hogy meddig tart a „petesejt-készlete”, és mikor romlik le ezek örökítőanyag-állománya. De arra már van lehetőségünk, hogy jelezzük, ha valakinek nagyon kevés ideje maradt arra, hogy természetes úton essen teherbe, és nincs idő a várakozásra. 37 éves kor felett a pubertáskori 400.000 -500.000 körüli petesejt-tartalékból csak kb. 25.000 marad. 40 éves kor felett ezek több, mint 50 százalékánál lehet valamilyen súlyos kromoszóma-rendellenességet igazolni, amely vagy lehetetlenné teszi a megtermékenyülést, vagy az embrió beágyazódását a méhnyálkahártyába.
Hogyan lehet meghatározni, milyen módszerrel lehet megállapítani?
Dr. Szakács Zoltán: A meddőségi teszthez laborvizsgálatokat és speciális ultrahang-vizsgálatokat használunk. A modern, nagy felbontású ultrahang-készülékekkel nyomon követhető a petesejtek érési folyamata, és képet kapunk a méhnyálkahártya és a petefészkek véráramlásáról is. Ezekből megállapítható, hogy mennyi tartaléka van a petefészkeknek, a nyálkahártya alkalmas-e a beágyazódásra, és az érő petesejt minősége is megbecsülhető. Fontos, hogy a vizsgálatokat megfelelő minőségű ultrahang-készülékkel, ilyen irányban speciálisan képzett vizsgáló végezze.
Milyen laborvizsgálatokat végeznek ilyen esetben és az értékekből mire lehet következtetni?
Néhány hormon szintjének meghatározása pontos képet ad a petefészek tartalék-kapacitásáról. Ezek egy részét az agyalapi mirigy termeli és a petesejtek érését, valamint a tüszőrepedést irányítják, név szerint az FSH és az LH. Ha a petefészek már kezd kimerülni – vagyis kevésbé reagál ezekre a szabályozó hormonokra – szintjük emelkedik. Nagyon fontos az AMH (Anti Müllerian Hormon), melyet a fejlődő petesejteket körülvevő, úgynevezett granulosa-sejtek állítanak elő, csökkenése egyértelműen jelzi a petesejt-tartalék kezdődő vagy már folyamatban lévő kimerülését. Fontos még a petefészek által termelt hormonok mérése is, ezek a tüszőhormon (ösztradiol) és a sárgatest-hormon (progeszteron).
Köszönöm a válaszokat!
Bezzeganya az Instagramon!
Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz.
Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
