„Beállított egy hatalmas csokor virággal, de ki nem nyögné soha, hogy szeret.” “Könnyű azt mondogatni, hogy így szeretlek – úgy csinos vagy, de soha nem kapok tőle semmit: számítok még neki egyáltalán?!” „Egész hétvégén a mobilommal vacakolt, hogy majd ő megcsinálja nekem, de soha nem figyel rám, hiába beszélek hozzá.” „Ő is látja, mennyi minden van a nyakamban, de úgy tesz, mintha nem tudná, mire való a fűnyíró.” „Nem hinném, hogy szeret még: a szexen kívül sose ér hozzám.”

 Gary Chapman elmélete szerint a szeretetet úgy lehet elképzelni, mint egyfajta üzemanyagot, ami éltet minket. Csak akkor vagyunk képesek boldog, kiegyensúlyozott mindennapokra, ha megkapjuk a szeretetadagunkat, azaz fel van töltve az “érzelmi tankunk”. Ebben eddig nem sok új van. Az elmélet másik része izgalmasabb: a szeretet kifejezése öt különböző módon történhet, és mindegyikünkre jellemző, hogy ebből az öt módból melyik egyre-kettőre vagyunk igazán vevők. Ha nem úgy szeretnek minket, akkor hiába szeretnek minket. Nem érezzük. A másik legnagyobb jóindulata mellett is bele tudunk dögleni a szeretethiányba.

Te vajon tudod-e, hogy mi az, amitől igazán szeretve érzed magad? Most nem olyan fontos, hogy tovább olvass és bepakold magadat gyorsan a mai napi aktuális skatulyába. Inkább állj meg egy pillanatra és merengj el egy kicsit. Mikor is örültél úgy igazán mostanában, minek örültél? Mi az, ami felmelegített, amitől jó lett élni? Amitől valóban érezted, hogy szeretnek? Ne rohanj tovább az olvasással, a cikk megvár!

Nos, a szerző szerint az ötféle kifejezésmód: 1. elismerő szavak; 2. testi érintés; 3. szívességek; 4. minőségi idő; 5. ajándékozás. Az elnevezések egyértelműek, így csak pár mondatban fejtem ki, mit jelentenek a gyakorlatban.

Elismerő szavak: ha a gyereked azt mondja: “szeretlek, anya!”, képes vagy minden nehézségről megfeledkezni, és nincs az a disznóság, amit hirtelen meg ne tudnál bocsátani. A párod udvaroljon neked. A főnököd dicsérete téged jobban motivál, mint a kollégákat. Ha kritizálnak, könnyen kapsz sebet, fórumokon sérülékeny vagy.

Testi érintés: neked kell, hogy valaki megöleljen. Lehet, hogy a “szeretlek, anya!” szöveget nem veszed be, de ha nyakadba csimpaszkodik a gyerkőc és megpuszilgat, már fel is kent a kenyérre. Megfagysz a párkapcsolatban, ha nem kapsz rendszeresen “csak úgy” egy kis simogatást. Te nem érzed tolakodónak, ha szó szerint vállon veregetnek. A fizikai bántalmazás benned hagy(ott) a legmélyebb nyomot.

Szívességek: nagy titokban felporszívóztak helyetted a gyerekek, hát persze, hogy el vagy olvadva. Ha a párod feláll a karosszékből, hogy csak a te két szép szemedért főzzön egy teát, hatalmas piros pont. Neked különösen nehéz, mikor azt érzed, hogy egyedül vagy hagyva az életed összes feladatával, és neked senki sem segít.

Minőségi idő: együtt akarsz lenni azzal, akit szeretsz. Kell, hogy meghallgassanak, és együtt csináljatok dolgokat. Neked egy közös séta a pároddal szerelmi vallomás, és nem teher a gyerekeddel együtt játszani. Az darál be téged, ha a mindennapi robot és fáradtság miatt nem jut idő együttlétre.

Ajándékozás: neked rajzolt a gyereked! Te képes vagy minden tőle kapott apróságot megbecsülni. Tankoláskor pedig hozott a párod egy kicsi marcipánszívet a shopból, olyan jó melegítő érzés, hogy nem feledkezik el rólad. Azt viszont soha nem tudod elfelejteni, ha megfeledkeznek a szülinapodról.

Az kétségtelenül igaz, hogy mind az ötféle kifejezésmódra szükségünk van, de mindig van egy vagy kettő, amelyik különösen fontos, és a hiánya fájó. Neked kell tenned azért, hogy megkapd a szeretetadagodat a saját “szeretetnyelveden”, ha nem szoktad megkapni. (Dicsérj meg, hogy milyen szép rendet raktam! Kérlek, ölelj meg! Nagy örömet szerzel, ha most leviszed a szemetet! Nagyon fontos lenne nekem, hogy most tíz percig csak rám figyelj! Hozz nekem a boltból valami finomságot, úgy vágyom egy kis meglepetésre!) Akkor fogsz tudni magad is adni, ha fel vagy tankolva; hiányokkal küzdve képtelenség huzamosabb ideig a többieket szeretni.

Most pedig, kipipálva a feminista vonatkozásokat, jöhet a párod és a gyereked. (A kicsiket feltétlenül mind az ötféle módon kell szeretgetni! Ritkán fordul elő, hogy hároméves kor előtt határozottan kialakuljon a kedvenc módjuk.) Neked és nekik is jobb lehet attól, ha nem szerettek el egymás mellett. Talán bele fogsz menni abba, hogy a normális takarítás helyett kirándulni menjetek (mert a párod “minőségi idős”). Vagy éppen erőt veszel magadon és minden utálkozásod ellenére álomszép rendet raksz az ő két szép szeméért (mert a “szívességekből” érzi, hogy szereted). Talán felhúzod az ötéves lábára a cipőt, mert leesik a tantusz, hogy nem bosszantani akar, csak érezni a szeretetedet (“szívességek”). Lehet, hogy nem fogod elzavarni a kiskölköt mosogatáskor, mikor a lábadat cibálja, hanem otthagyod öt percre az edényt, birkózol vele egyet és telepuszilod (“testi érintés”).

Talán mindannyian egy kicsit jobban fogjátok érezni magatokat a bőrötökben.

Könyvek:
Gary Chapman: Egymásra hangolva, Öt szeretetnyelv a házasságban; HARMAT kiadó, Bp., 2006
Ross Campbell - Gary Chapman: Gyerekekre hangolva - A gyerekek öt szeretetnyelve; HARMAT kiadó, Bp., 2006

AMK