A február nem a mi hónapunk. Először a hatéves kezdte: egy rövid külföldi úton lázasodott be első éjszaka, és úgy köhögött egész éjjel, hogy attól féltem, megfullad. Kapott gyógyszert, lement a láza. A pasim ekkor már harmadik hete köhögött, felváltva ugattak a kicsivel. A hazaúton a 13 éves dőlt ki, a repülőn keresztbe feküdt és aludt (máskor úgy kell lelőni éjfélkor, bagoly-típus), már neki is meleg volt a feje. Itthon megnézte őket a doki: a kicsinél hörghurutot állapított meg, a nagynál vírusfertőzés volt a diagnózis. Egy hét pihi. Következő héten a hatéves már ment oviba, teljesen elmúlt a köhögése. A nagynak viszont akkora herpesz jött ki a száján (ötforintos nagyságú, nedvedző seb), amivel szintén nem javasolt iskolába menni. Újabb egy hét kényszerpihenő.
Közben én is kezdtem magam rosszul érezni. Két nappal később mozdulni sem tudtam, láz, takony, ízületi fájdalmak: utolért az influenza. Ketten fetrengtünk itthon. Aztán a nagy visszatért a suliba, én pedig örültem, hogy egy mosogatórongynál már jobban nézek ki, és végre tudok foglalkozni a saját dolgaimmal is. A következő hét első napján hívtak az oviból: menjek a kicsiért, mert csúnyán köhög és nincs jól. Két megbeszélés lemondva (mert ki vigyázzon a gyerekre, hateúgyisotthonvagy), húsleves projekt on. Mindeközben elvittem a kicsit bőrgyógyászhoz is, mert az egyik alkarján ekcémaszerű kiütés volt, arra kapott krémet. A doktornő pluszban talált egy uszodai szemölcsöt a mellkasán, amit leszedett, erről majd írok egy külön posztot, mert kérdeztem is, ha már ott voltunk.
A naggyal közben visszamentünk asztma-kontrollra, tökéletes lett a légzésfunkciója, a gyógyszeradagját elkezdjük csökkenteni. A harmadik hét második felében jártunk, hurrá, most már a kicsi is jobban van, lehet tervezni a hétvégi szülinapi kirándulást! Ekkor megcsörrent a telefon: a középső sulijából hívtak, hogy menjek a gyerekért, mert fáj a füle és rosszul van.
Elmentem a középsőért, felhívtam a gyerekorvost, aki arra kért, nézessem meg gyorsan egy fül-orr-gégésszel. Csütörtök délután nyilván sok esélyem volt fül-orr-gégészt találni SOS. Végül mégis sikerült: este fél 8-ra kaptunk időpontot a Svábhegyi Gyógyintézetbe, ahol egy tündéri doktornő nézte meg a gyereket, és nagyon megdicsért, amiért időben mentünk. Elmondása szerint kezdődő fülgyulladása van a gyereknek, ami napok alatt gennyes gyulladásba mehetett volna át. Így most jó eséllyel elkerüljük az antibiotikumot és a szövődményeket. Infralámpa, orrspray, fájdalomcsillapítás. És persze ne menjen suliba.
Környezetemben rengetegen vannak hasonló helyzetben. A sulinkban az alsósok negyven százaléka beteg. Sokan panaszkodnak, hogy a családtagok az egyik betegségből a másikba esnek, és a gyógyulási idő is elhúzódik. Jövő héten már március. Remélem, az egy jobb hónap lesz, és jó időre elfelejthetjük a betegségeket. Aki még benne van, annak kitartás!
Tünde
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
