"Tim Bayne, az ausztráliai Monash Egyetem filozófusa és az ausztrál, német, amerikai és ír idegkutatókból és filozófusokból álló csapata arra vállalkozott, hogy a már rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése alapján megállapítsa, a tudat kialakulhat-e a magzati korban vagy tényleg csak később, az első születésnaphoz közelítve jön létre." – olvastam az msn-en, ami elegendően érdekesnek bizonyult, hogy beleolvassak magába a tanulmányba.

Bár mindenki volt csecsemő, valójában saját, előhívható tapasztalata senkinek sincs, hogy az öntudatra ébredés, a tudat mikor alakul ki, és pontosan hogyan fejlődik. Se a viselkedésből, se szóbeli közlésből nem nyerhetünk adatokat a korszakra vonatkozóan, bár bárki, akinek volt már gyereke, eltűnődött azon, milyen lehet újszülöttnek vagy csecsemőnek lenni. Mivel egy egyéves gyerek már a tudatos viselkedés és kommunikáció széles repertoárját nyújtja, az nem is kétséges, hogy a tudat ott van, és fejlődik az első életévben. És mivel az újszülött babákon nincs születés utáni bekapcsológomb sem, feltételezhető, hogy a magzat nem csak érez, hanem tapasztal és információt dolgoz fel méhen belül is.

A legtöbb anya és sok apa állítja, hogy valamilyen szinten már akkor is tudnak tudatos kapcsolatot teremteni a magzattal, amikor még nem született meg.

Arról viszont vita van, mikortól tapasztalható ennek bármi jele. Vannak, akik már a 24.-26. hét köré teszik ennek megjelenését (kb. ez az az életkor egyébként, amikor már van esély, hogy egy koraszülött életben maradjon), van, aki a megszületéskori hetekre teszi a tudat megjelenését, és a legszélsőségesebb állítás az, hogy egyéves kor előtt vajmi kevés tudatosságra utaló jel van.

Persze először azt kéne pontosítani, mit értünk tudatosság alatt. Akik szerint a tudatosság olyasmi, hogy valaki képes legyen mondjuk utasításokat végrehajtani, tisztán kifejezni gondolatait, birtokában legyenek „megosztható tudásnak”-  nos ezzel egy egy éven aluli gyerek valóban nem nagyon rendelkezik.

Ha viszont „tanult” reakcókra gondolunk, akkor sokkal korábbi a tudatosság kezdete -már az újszülött határozottan reagál anyja hangjára, megkülönböztetve azt a többiek hangjától. Már egy nagyobbacska magzat tud közeledni vagy távolodni valamilyen ingerre, kommunikáció-kezdeményre,  A látással kapcsolatos feladatok egy része (látott dolgok visszajátszása pl) nem alakul ki csak 7 hónapos korra (maga a látásélesség is az első hetekben-hónapokban finomodik). Kutatók az ún. thalamocorticalis rendszer kialakulásához kötik a tudat megjelenését (ahol ez a rendszer komolyan sérül, az egyén kómába kerül, és bár „vegetatív” szinten életben van, tudatos viselkedése leáll). Ez a rendszer sem elég érett a magzati kor 24.-26. hete előtt.

Az agy és az idegrendszer jeleit nem egyszerű egyébként megmérni ilyen kicsi babáknál. A felnőttek vizsgálatára szabott eszközök nagy része alkalmatlan, vagy használata veszélyes/nem etikus. Csak mostanra tudtak olyan, szenzorokkal bőven ellátott, 3D nyomtatással készült „sisakot” készíteni, amivel újszülöttet, fiatal csecsemőt is tudnak vizsgálni, veszélytelenül, és a korábbi módszereknél pontosabban. A vizsgálatok alapját azok az eljárások adták, amellyel azokat az újszülötteket vizsgálták, ahol fennállt valamilyen korai agykárosodás, sérülés veszélye. Bizonyos jelek előrevetítették a 4-8 hónapos kori mozgással kapcsolatos problémákkal, tehát sokféle mérhető agyi tevékenység volt tapasztalható már az újszülöttosztályon is.

Bár a figyelem és a tudat korántsem ugyanaz, ezek is szorosan kapcsolódnak. Bizonyos típusú, ingerléssel kiváltható célzott figyelem jellegzetes mintázatot hoz létre, pontosan ugyanolyan agyi történéseket, amelyek felnőttek agyában is aktiválódnak. Ezek jelen vannak már három hónaposan is, ami szintén a tudatosság korai megjelenésére utalnak. Van olyan több érzékszervre ható tapasztalás, amelynél átmeneti szinkronizációt hoz létre a vizuális és a hallásst érzékelő rendszerek közt, ami szintén a tudatosság meglétére utal. A fejlettebb mérőrendszerek segítségével azt remélik, a magzati és csecsemőkori agyfejlődés is pontosabban tanulmányozható.

Ezzel együtt, a baba különféle érzékelési és feldolgozó rendszerei viszonylag éretlenek a megszületéskor. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a hallási ingereket fejlettebben képes feldolgozni kezdetben, mint a látottakat. Hamar megkülönböztetik édesanyjuk hangját bárki másétó, a férfi és a női hangokat, illetve az anyanyelvükön, vagy idegen nyelven beszélőket. A méhen belül főleg hallási ingerekre támaszkodhatnak, vannak ritmusos, ismétlődő hangok, mint anyjuk szívverése, beszédhangja vagy a belső szervek hangjai. Van olyan kutató is, amely szerint épp az indítja be a magasabb tudatfejlődést, hogy méhen belüli „ismerős” hangokat a külvilág jóval hangosabb és kiszámíthatatlanabb ingerei váltják fel.

A kutatások azt se tudják bizonyítani, álmodnak-e a magzatok és újszülöttek. Viszonylag sok időt töltenek az alvás REM-fázisában, de mivel az álmok főleg valós tapasztalatokat dolgoznak fel, ilyennel egy kicsi baba még meglehetősen kevéssel rendelkezik. Még nem tud „bárányokat számolni”-  hiszen nem látott még egyet sem.

Persze ha tudatosságot emlegetünk, azt se ártana tisztázni, mit is értünk "tudat" alatt. Egyesek szerint ez az egyik legizgalmasabb kutatási téma mostanában.

Az eredeti tanulmány itt olvasható angol nyelven.

Vakmacska