13. hét
Hétfőn végre el tudtam menni a laboreredményemért - mondhatni, tökéletes. A
vasam is csak annyival alacsonyabb a normálisnál, amire a védőnő azt mondta, ez
terhesség alatt teljesen jó. Egy kedves rokonom tanácsára (eü-s dolgozó),
megnézettem a pajzsmirigyem, a TSH is rendben van. Kedden volt a várva-várt
genetikai ultrahang, szép eredményt kaptunk ott is, legkisebb ügrifülesünk jól van, az
ülőmagassága már majdnem 6 cm. A napokban többször is “gyanús” mozgásra
lettem figyelmes a hasam alján, és bizony 12+5 naposan majdnem biztos, hogy őt
éreztem - egy egészen aprócska lábacska rúgását. Számomra megdöbbentő, mert az
első és a második gyermekem mozgását is csak a 18. hét körül éreztem először. Igaz,
a másodikkal mellső falon tapadt a méhlepény, ezért végig kevésbé intenzíven
érzékeltem a rugásait, mint a fiamét.
A héten már nem sírtam. Najó, egyszer elérzékenyültem, de mentségemre legyen
mondva, a szüleim szeméből is patakzottak a könnyek a meghatottságtól. Ugyanis,
anyukám hozott 1, azaz egy doboz málnát a gyerekeimnek, és elkövette azt a kis
hibát, hogy nem osztotta ketté a doboz tartalmát még mielőtt a manóknak adta
volna... 2,5 éves “nagyfiam” persze nem akart osztozkodni, még el is bőgte magát,
mert ő az összes málnát meg akarta enni. Erre a 1,5 éves kishúga megsajnálta, és
elkezdte neki adogatni, “tessék...tessék...tessék”. Ő maga közben nem is evett
belőle, dícsértük, győzködtük, hogy ő is vegyen. Erre meg a nagyobb is felbuzdult, és
ő is győzködni kezdte a kisebbet, hogy egyen málnát. A lényeg, hogy az egésznek az
lett a vége, hogy egymást etették meg simogatták. Majd’ elolvadtunk.
Mostanra talán az alvászavar is kezd megszűnni, legalábbis sokat javult a helyzet.
Maradt a mellérzékenység, és az egyre gömbölyödő pocak. Igen, most már
határozottan látszik, hogy nem csak zsír van a hasamon, hanem baba lakik benne.
Első alkalommal a védőnőnél helyettesítették a miénket, az a hölgy azzal vigasztalt,
hogy vannak akik két várandósság és szülés nélkül is ennyit nyomnak. Hétfőn
találkoztam először a védőnőnkkel, nagyon kedves volt. Szerinte az alig 1kg
gyarapodás, amit magamra szedtem az első trimeszterben, nem sok. Remélem,
sikerül valamennyire kordában tartani a súlyomat. Múlt héten terveztem elkezdeni
terhestornára járni - sajnos nem jött össze, fontos hivatalos ügyeket kellett intézni. A
héten apa délutános, úgyhogy marad az itthoni torna - megpróbálom bevonni a gyerekeket is, jó móka lesz.
