Sziasztok, nos most fogom elspoilerezni az egészet (aki nem szeretné, ugorja át ezt a bekezdést): Borbolya megírta ezt a formás és higgadt kis beszámolót, majd a következő pillanatban azon kapta magát, hogy minden előzetes figyelmeztetés nélkül megszült. Baba, anya és mindenki jól van, már fogalmazgatja a szüléstörténetét is. Ez pedig tanulságul így idekerül, hogy van az az eset, hogy az ember lánya csak úgy pikk-pakk megszül az ideje vége felé, és még csak baj sincs belőle. Minden jót kívánunk nekik, boldog babázást a következő hetekre-hónapokra.

38. hét

Elkezdődött a tavaszi szünet az oviban, ezért összevont csoportban voltak a gyerekek, de ennek ellenére megtartották még hétfőn a kis programot az óvónők, amit elterveztek. Volt locsolkodás, a lányok vittek tojást a fiúknak, az udvaron pedig kis meglepetés várta őket, szóval nagy volt az öröm délután, amikor mentem a nagyért. Be is falt mindent, mire hazaértünk. Még jó, hogy a kisebbiket nem vittem, lett volna balhé, hogy ő nem kap!

Szerdán ismét CTG-re mentem. A szokásos pizzás csigámat majszolva érkeztem a váróba, ahol még az előttem lévő kismama ücsörgött. Azt hittem, ő már végzett és csak a doki aláírására vár, de kb 10 perc múlva behívták a CTG-s szobába. Hurrá, akkor várhatunk egy ideig. Kijött az asszisztens és kedvesen elmondta, hogy csúszás van, szóval ha van bármi dolgom, intézzem nyugodtan, elég egy fél óra múlva visszamennem. Ki is használtam a lehetőséget és beugrottam a közeli drogériába, úgyis kellett egy-két dolog otthonra. 

Visszamentem, és pár perc várakozás után már mehettem is be. Kiderült, hogy kicserélték a gépet, és kicsit komplikáltabb volt beüzemelni, mint elsőre gondolták, emiatt csúszott mindenki. Elhelyezkedtem, és rajtra készen vártam, mikor mozdul a baba, hogy nyomogathassam a gombot. De a baba nem akart mozogni. Bezzeg amíg kint voltam, úgy ficánkolt, majd kirúgta a ház falát! Ettem, ittam, mozgatták a hasamat, de csak nem akarta az igazságot. 

Így ki kellett mennem sétálni, lépcsőzni egyet, de felkészítettek, hogy mivel utánam még legalább 2 kismama van előjegyezve, hosszú lesz a délelőttöm.. 10-15 perc mozgás után visszamentem, és csodával határos módon rögtön be is hívtak. Kiderült, hogy nem jött el a többi kismama: lehet, hogy megszültek? Mindenesetre nekem kapóra jött a dolog. Újra rám tették a tappancsokat, és vártunk, vártunk. De a baba nem nagyon akart mozogni továbbra sem. Nagy nehezen összehoztuk a minimumot, de a doki is mondta, hogy látott már ennél szebb CTG-t is. 

Amikor megvizsgált, megint elsütötte a poént, hogy akkor mikor is fogunk szülni, 2024-ben? Ugyanis tökre, teljesen, abszolút zárva volt a méhszáj, ugyanúgy, mint előző héten. Jaj de jó..

Hazamentem, de útközben megfogadtam, hogy én ugyan nem fogom magamra venni ezeket, nem fogok idegeskedni emiatt. Jön a baba, amikor szeretne, én nem görcsölök azon, hogy mikor lesznek már fájások és “legyünk már túl a szülésen”. Sajnos az utolsó pár hét minden terhességemnél előhozta a legtürelmetlenebb énemet. 

Ennél jobban nem is dönthettem volna.. folyt.köv. :)

Borbolya