Szövérfy Katit tizensok éve ismerem, igen jó barátság alakult ki köztünk. Akkoriban még dolgozott, ma már nyugdíjas, de talán aktívabb, mint valaha.

Agatha Christie
Agatha Christie

Lakásukban egy varrószobát rendezett be, mely tele van kincsekkel: ezernyi gombbal, fonallal, csodálatos anyagokkal, varrógéppel. A polcokon és a kanapén tüllszoknyás balett-táncosok, kosztümös hölgyek, hercegnők és királylányok ücsörögnek csodálatos ruhákban.

Mikor és milyen formában jelentek meg az életedben a babák?

Kislány koromban nagyon szerettem babázni, arasznyi kaucsuk babámnak szinte naponta varrtam új ruhát, kiegészítőket. Testvéreimmel évekig bábszínházast játszottunk, én varrtam a bábokat és készítettem a díszleteket.  Majd hosszú évekkel később, amikor a gyerekeim már felnőttek, ismét elővettem a varrótűt.  Elkezdtem babákat varrni maradék anyagokból. Aztán megismerkedtem a papírmasé technikával is Tóth Éva papírszobrász segítségével. Majd később ötvöztem a papírmasét és textilt, ezek kombinációjából is születtek babáim. A babakészítés lett a hobbim, szívesen varrok ajándékba is, különösen az unokáimnak.

Amikor tervezed a babát, mi zajlik le benned? Gondolsz-e történetet hozzájuk, adsz-e nevet nekik? Mi alapján öltözteted fel őket?

HedvigA kiállításokra készített babáknál, mint például Szent Hedvig, a készítés előtt sokat kutattam az interneten, utána olvastam a történelmi háttérnek, hogy ábrázolták, milyen ruhák voltak akkor divatosak, de nyilván belerakom a saját fantáziámat is. Amikor például  Szt. Erzsébetet terveztem, közel két hónapig olvastam róla, nézegettem a korabeli ábrázolásokat,  ezután állt össze a kompozíció. Fontos volt, hogy „benne legyek” abban a korban. Kedvenc krimi írónőmet, Agatha Christie-t egy dekorációs boltban talált régi írógép ihlette, aztán persze megcsináltam Miss Marple-t is…  A babákat az első ceruzavonaltól az utolsó öltésig szeretem, élvezem ahogy lassan formálódnak a kezem alatt.  A kifejezetten játék céljára készült „nőcis” babáknak, balett-táncosoknak  a megajándékozott gyerekek adnak nevet.

És ha nem konkrét személyt formázol meg?

Akkor legtöbbször az anyagból indulok ki. Meglátok egy anyagot, és már látom is magam előtt a babát.  De soha nem csinálok két egyformát. Egyszer például kértek tőlem egy lila ruhás babát, előkotortam a lila anyagaimat és csináltam egyet. Később felhívtak, hogy nagy sikere volt a babának, szeretnének még egy ugyanolyat, egy másik kislánynak is. Mondtam, rendben, lila lesz, hasonló lesz, de nem ugyanolyan.

Ha megrendelésre készítesz babát, hogyan fogsz neki a munkának?

Ilyenkor elképzelem magam előtt a kislányt, vagy másvalakit, akinek készítem. Amerikából például küldtek fotót is egy kislányról, akinek a babát szánták.

Hókirálynő
Hókirálynő

Én megpróbálok ráhangolódni és ráérezni, hogy milyen baba tetszhetne neki. A babából érzik a szeretetet a gyerekek, azt, hogy nem sorozatgyártásban készült, hanem személyre szabott.

Mennyi idő alatt készül el egy baba?

Van, amikor azonnal akarom látni az eredményt, akkor nem bírom abbahagyni a készítést. Először persze megtervezem nagyjából, mit is szeretnék. A monoton része a készítésnek, amikor kirajzolom a formát, összevarrom, kifordítom, kitömöm és megcsinálom a testet. Utána jön a jó rész, amikor öltöztetem. Ezt nagyon szeretem, mert a kreativitásomat itt tudom igazán kibontakoztatni. Van úgy, hogy menet közben teljesen másként alakul az öltözék, mint ahogyan indult. Ha folyamatosan dolgozom, akár egy nap alatt is befejezem, de az nagyon ritka. Most például karneváli ruhás babát készítek különböző fekete anyagokból, ezen több napja dolgozom. Van, amikor eltart egy hétig is, amíg minden kis részlettel meg vagyok elégedve. A részleteken nagyon sok múlik. Ha összecsapnám, nagyon meglátszana, annak nincs is túl sok értelme, hiszen élvezem a munkát.  Amikor a dekorációs részhez érek, az a kedvencem: kiegészítők, haj, ékszer, stb.

Honnan szerzed az anyagokat?

TextilbabákÁltalában ismerősöktől kapom, sokan tudnak a hobbimról. Van, hogy csak kis anyagdarabkákat, fél pár fülbevalót, szakadt láncot, régi csipkéket, de akár régi ruhát is, amit már nem hordanak, és különleges anyaga van. De persze vásárolok is, például gombot, csipkét, gyöngyöt, fonalat, stb, így elég szép gyűjteményem van már, amiből válogathatok.

Van kedvenc babád?

Mindig a legújabb a kedvencem. De a legkedvesebb a Mozart évfordulón a győri babakiállításra készített Papageno és Papagena. Nagyon szeretem még Szent Erzsébetet is: amikor a pályázati kiírást elolvastam, belső kényszerem támadt arra, hogy elkészítsem. Azonnal beugrott egy kép, hogy Szent Erzsébetet hogy fogom megcsinálni – kenyeret nyújt egy szegény kisfiúnak, aki mögött ott áll az édesanyja rongyos ruhában, de persze ott vannak a rózsák is… a földön szétszórva. Ezt a kompozíciót egyébként a sárospataki Szent Erzsébet Ház egyháztörténeti gyűjteményének adományoztam.

Hogy tetszenek az unokáidnak a babáid?

Kilenc és tizenegy éves lányunokáim vannak, bár messze élnek, azért a lehetőségekhez képest gyakran találkozunk. Nagyon szeretik a babáimat, nem is megyek hozzájuk úgy, hogy legalább egyet-egyet ne vigyek nekik. Náluk otthon nincs Barbie, az általam készített babákkal játszanak.

Babáznak az unokák
Babáznak az unokák

Több tucat babát ajándékoztam nekik, amelyek közül néhányat ők terveztek, sőt van olyan, amelynek az elkészítésben is segítettek. Nagyon jó ízlésük van az anyagválasztásban is. Külön öröm számomra, hogy ilyen kreatívak mindketten, emellett jól kezelik már a varrógépet, és van türelmük, ami ennél a tevékenységnél nagyon fontos.

Honnan lehet megtanulni ilyen babákat készíteni?

PapagenaRengeteg könyv, kiadvány van a piacon, bár nagy részük csak angol és más nyelveken hozzáférhető. Nekem az alapokat Susana Oroyan könyvei adták.  Néhány könyvben van szabásminta is. Ha valaki egy kicsit tud varrni, akkor a neten található oktatóvideók alapján is tud haladni, az ilyen videókon lépésről lépésre meg lehet nézni, mit hogyan kell csinálni. Sok mindent ott tanultam én is – a papírmasé készítésről is lehet találni anyagot. Kezdőknek hasznos lehet a magyarul is megjelent néhány Tilda könyv. De például a Kiss Áron Játéktársaság szervezésében Tóth Éva vezet papírmasé tanfolyamot az érdeklődőknek, és lehet tanulni más babakészítők munkáiból is. Szerencsére egyre többen vannak, akik ezt a remek hobbit választják maguknak kikapcsolódásként.

Mióta készítesz babákat? Mennyi idő volt ilyen szintre fejlődni a készítésben?           

Nagyjából tíz éve kezdtem komolyabban, akkor még munka mellett. Most, hogy nyugdíjas lettem, több időm van a varrásra. Úgy érzem, minden új babám egy picit szebbre sikerült, mint az előző. Talán mert látom az előzőnek a hibáit, és a következőnél arra külön vigyázok, hogy ne kövessem el megint. A kitömésnél, varrásnál nagyon kell figyelni, hogy szép legyen. Nagyon fontos tehát a minőség, a részletekre való odafigyelés. Ha egy baba csúnyán van kitömve vagy nincs benne a megfelelő tömőanyag-mennyiség, amitől szépen kifekszik az anyag, akkor gyűrődik, hullámos lesz. Az első nagyon fontos dolog, amit Tóth Évitől a babakészítés során megtanultam, az a pontos, szép tömés.

Milyen szakmai sikereket értél el?

2005 óta négy alkalommal vettem részt a Győri Nemzetközi Baba- és Mackókészítő kiállításon, ahol papírmasé kategóriában 2006-ban Mozart témában a Papageno és Papagena alkotásomért 3. díjat, 2011-ben Agatha Christie és Miss Marple kompozíciómért 1. díjat kaptam. 2007 novemberben az Árpádházi Szent Erzsébet babakészítő pályázaton 1. díjat kaptam. 2008. februárban a Napsugár óvodában volt önálló kiállításom, majd 2009 februárban Tóth Évával közös kiállításon szerepeltek babáim a Kerámiaparkban.

2010 júniusában részt vettem a X. Visegrádi Történelmi Bábukiállításon, majd 2012 márciusában az Amator Artium kiállításon állítottam ki néhány babámat. Szent Hedviget a 2012 áprilisában az érsekújvári Than János Múzeum, a Visegrádi Múzeum és a Kiss Áron Magyar Játék Társaság szervezésében megrendezett Középkori és Reneszánsz Udvartartás – Bábuk történelmi viseletben c. kiállításra készítettem.  2012 júniusában és szeptemberében részt vettem a KAMJT Orlay utcai klubjában rendezett papírmasé kiállításon.

Mit gondolsz, miért sikeresek a babáid?

Egyrészt nincs két egyforma belőlük, másrészt puhák, és sokkal barátságosabb ezekkel játszani, mint a műanyag Barbie babákkal, amelyekhez csak méretben hasonlóak.  Talán a gyerekek megérzik, hogy szeretettel készülnek.  De a felnőttek is ugyanezt gondolhatják, amikor babát kapnak tőlem ajándékba. A babák először nekem okoznak örömöt. És ezt átadják másnak is.

Tervezed, hogy piacra dobod a babákat?

Nem, nem szeretném nagyüzemben csinálni. A babakészítés nekem nem hivatás, nem munka, hanem kikapcsolódás, hobbi. Akkor csinálom, amikor kedvem van, annak adom, akinek örömet szerez és értékeli. Nem szeretnék ezen változtatni.

Köszönöm az interjút.

Tünde

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?