Az egész a grízes tésztával kezdődött. Persze tudom, hogy kell csinálni, csak az arányokat soha nem tudom fejből, barátom az internet pedig megadta a receptet: 21 dkg gríz, ha megpirult, 6 dl vízzel öntsem fel. Őszintén megmondom, hogy gyanús volt, de már eleve pocsék volt a hangulatom az előző nap miatt. Felöntöttem, kevergettem, de csak egy ronda trutyi lett belőle, akkor már tudtam, hogy megint elszúrtam.

Csak álltam a tűzhelynél, mögöttem a hordozóban játszott a fiam. Eltört valami. Valami elemi erővel tört rám a sírás. Mint már évek óta soha, le kellett ülnöm. Csak zokogtam, és jöttek az iszonyat gondolatok, hogy semmit sem érek. Hogy semmiben nem vagyok jó, középszerű vagyok, eltart a férjem, a vezetésben béna vagyok, főzni gyűlölök, a lakásban mindig kosz van, nem érem utol magam a házimunkában, képtelen vagyok a szobanövényeket életben tartani, türelmetlen vagyok a lányommal, és teljesen életképtelen ember vagyok.

Ezek mind ott kavarogtak bennem. Bennem, aki mindig pozitívan állt mindenhez, aki nem szokott elkeseredni és pláne nem önmarcangolni. Néztem a kisfiam, de csak homályosan láttam. Nevetett rám.

Hosszú percekig tartott. Aztán kezdtem megnyugodni. Kitisztult a fejem.

Most, hogy pár nappal később írom le ezeket, már TUDOM, hogy nem igaz, hogy nem vagyok jó, nem is tart el a férjem, csak piszok jól keres az én kis gagyi TGYÁS-omhoz képest, és hogy soha, de soha nem jutna eszébe ezt a fejemhez vágni. Hogy a vezetés tényleg rosszul ment, de még csak a harmadik órán voltam túl, miért akarnék mindent egyből jól csinálni? Főzni nem tudok, de tény, hogy kedvem sincs megtanulni, idegesít és kész. Ezt így kell elfogadnom. A tisztaság relatív dolog, két gyerekhez egy rendetlen családhoz meg egy cserépkályhás fűtéshez képest igenis egészen jól állok esténként, nem adom fel.

Azt az egyet fogadtam meg, hogy próbálok Lucával türelmesebb lenni, mert ő egy kis angyal, a legszuperebb dolog, ami történt velem életem folyamán, aztán a második Balázs lett. És hogy nekik egy biztos pont kell nem egy lökött önmarcangoló bőgőmasina.

Aztán kiöntöttem a trutymákos tésztát a kukába. Elővettem újra mindent a szekrényekből, néztem egy másik receptet, és megcsináltam életem legjobb grízes tésztáját.

Amanita

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?