- Vegye le.
- Biztos?
- Biztos.

Gombóc a torkában, elindul a vetkőzőfülke felé, felkászálódik a vizsgálóasztalra, most vesz egy nagy levegőt, ellazít, kifújja, zörren a kuka fóliabetétje, ahogy benne landol a méhen belüli hormonális fogamzásgátló eszköz. Másfél évig volt fenn, jó ötletnek tűnt, lemegy öt évre a fogamzásgátlás gondja, mondta a doktor. Azt nem mondta, hogy azért, mert a libidója a nulla köré csökken. Most meg két hónapja vérezget, beszedett már egy doboz antibiotikumot, a vérzés nem állt el, a hormonos hurkot tette felelőssé ezért, pedig a doktor váltig állította, hogy nem attól van. Néhány hét múlva magától rendeződik a vérzése, ígéri a doktor.

Két hónappal később az állandósuló vérzéssel ismét felkeresi, tíz napra való progeszteront kap, ettől eláll, aztán majd megjön, és utána rendeződik, ígéri megint a doktor. Két nap alatt elmúlik, a hasa fájdogál, de ez biztos normális.

Harmadnap egy bankban várakozik, amikor érzi a meleg vérét, ahogy lassan elindul, folyik le a combján, kirohan, feltépi a kocsi ajtaját, szája szélét harapdálja. A ház előtt kiugrik a kocsiból, oldalazva besunnyog, az üléshuzaton vörösen terjedő foltot hagyott. Ledobálja a holmiját, áll zuhany alatt. Mint a Psychóban, vagy mint a disznóvágáson, gondolja a vízben oldódó vére láttán.

- Holnapután befekszik, és megcsinálom.

Holnapután van, hálóinget húz a vérvétel után, bebújik a kórházi ágyba, éjfél óta nem ihat, szomjas, fáj a feje, elalszik. Fiatal ügyeletes ébreszti fel, papírokat ír alá.

- Vannak hőhullámai?

- Nincsenek.

- Van kérdése?

- Igen. Mi okozza?

- Nem tudjuk. Okozhatja mióma, daganatok, hormonális változás. Ha túllesz rajta, a szövettani vizsgálat alapján többet tudunk.

Mióma, daganatok, hormonális változás. Kergetik a szavak egymást a fejében, három lánnyal követ egy szülésznőt a műtőbe, mind a gyerekeim lehetnének, gondolja. Csendesen beszélgetnek egymással, az egyik a körmeivel perceg, ráemeli tág pupillájú tekintetét.

- Meg tetszik engedni, hogy én menjek először?

- Persze.

A falnak támasztja a fejét, üresnek érzi magát. Kitolják a vékonyka gyereklányt, olyan kicsi, hogy szinte nem is látszik a takaró alatt.

Láb kengyelbe, hálóing maradhat. Vénába tű, számol kettesével, utasítás szerint, hatnál azon tűnődik, hányszor kell majd így számolnia az elkövetkező hónapokban, nyolcnál már csak a jótékony semmi.

Hetek telnek el, negatív a szövettan, ez jó, de a vérzés újra elkezdődik, vele a halálfélelem is megint a gyomrába markol.

- Vannak hőhullámai?

- Nincsenek.

Retteg, mint még soha a gyerekei születése óta, pedig sose érzett energiák támadnak benne, reggelire megeszi a munkáját, és felrobban a tüdeje a friss levegőtől, érzi a nyarat az izmaiban, a bőrén, látja a huszonöt éves pizzafutár tekintetében, és éjjel verejtékezve ébred, mert erotikus álmába mégis azt a hatvanöt éves kollégát hívta, akivel egy éve már, hogy egy rendezvényen módszertani levelekről társalgott. Nincs strand, nincs fehér nadrág, nincs lenge fehér ruha, mert vérzik, nem nagyon, de mindig, vagy legalábbis váratlanul.

Az ösztrogén teszi, és hogy a tüszők nem repednek, mert progeszteron meg nincs. Alacsony hormontartalmú kombinált fogamzásgátló hivatott rendbehozni a ciklusát, szedje egy évig, nem tovább, mert növeli a daganatképződés veszélyét. A libidó újra a béka segge alatt, csípőbőség, derékbőség növekszik, abbahagyja az utasítás szerint, három 15 napos ciklus következik, aztán fél évig semmi. A tévében az inkontinenciabetéteket reklámozó hősnőkhöz kezdi hasonlítani magát, kövér nők melírfóliával a hajukban osztják meg tapasztalataikat a változókori elhízásról, egy nagymama egy hüvelykrémnek örül, amitől visszatértek az intim percek.

Az „intim percek”, szóval így nevezik a dugást a menopauzában, csak ez már biztosan illetlen. Nyilván a „szex”, sőt, a „szeretkezés” kifejezések is kerülendők. „Intim percek”, nos, hívhatnánk Tudodminek is. Szemérmes titok, mindjárt a műfogsorrögzítővel egy sorban.

Aztán megint tombol az ösztrogén, láb megint a kengyelben.

- Higgye el, ettől el kell múlnia, de lássuk be, évente nem célszerű kaparást csinálni, na persze magának már olyan alacsony a hemoglobinja a sok vérzéstől, hogy nem mellőzhető, de megismételni nem szabad, s a visszatérő vérzést megpróbáljuk progeszteronnal.

Három hónapig építi a progeszteron a méhnyálkahártyát, has fáj, a petefészken ciszták, megrepedetlen tüszők.

- Vannak hőhullámai?

- Nincsenek.

Ha valamelyik még egyszer megkérdi, ráborítja az asztalt. Nincsenek hőhullámai, de folyamatosan fáj a hasa, a köldöke alatt, a derekában, a keresztcsontja táján, a combjaiban, nem elviselhetetlen, épp csak hogy felébred rá éjjel, épp csak hogy ne tudjon másra gondolni nappal. Nyolc kilót hízott, pedig alig eszik és hetente négyszer fut.

- Nos, a fájdalom és vérzés természetes, amikor burjánzik a nyálkahártya.

Beharapja a szája szélét, ha a fájdalmas és vérző nyálkahártya középkorú férfi nőgyógyászok tökén burjánzana, majd sietnének megoldani.

Vége a progeszteronkúrának, leválik a hónapokig felépült nyálkahártya, olyasforma érzés, mint a szüléskor, vajon elég tág leszek-e hozzá, gondolja, miközben a harmadik görcsoldótól delíriumos álomba zuhan.

- Meddig tart?

Valami bizonyosságot szeretne, hogy most akkor mondja meg valaki, hogy hány napos lesz ezután a ciklusa, hogy előveheti-e a fehér nadrágot, hogy kell-e minden strandra menéskor elővigyázatosan bedugaszolnia magát egy tamponnal, és egyáltalán, hogy tudni fogja-e, melyik vérzés mit jelent. Sírógörcsök, depressziós rohamok fogják el néha, máskor egy pillantástól tizenhét évesnek érzi magát, aztán tükörbe néz, nem, ez egy magát tizenhét évesnek érző nő karikatúrája. A hormontombolás ez alkalommal nem a kiteljesedés, hanem az elmúlás előszobája.

- Nem tudom, meddig tart. Évekig is, akár. Hőhullámai vannak?

- Nincsenek.

 

 Brumibaby