Amikor kisgyerekként a szüleim elküldtek egy nomád táborba, ahol rengeteget esett az eső és minden tiszta sár volt, még nem tudtam, hogy megváltozik az életem... azóta nem múlt el úgy nyár, hogy táborozóként, majd szervezőként, később táborvezetőként ne legyen része a Süni tábor. Hiába végeztem közben egyetemet és élek külföldön, ez nem maradhat el.

1997-ben húgommal együtt vágtunk neki életünk első Süni táborának, még nem is sejtettük, hogy ennyire életünk részévé válik. Ha jól emlékszem, pont egy újsághirdetés alapján ajánlotta egy barátnőnk anyukája. Abban az évben az Aggteleki-karszton volt a táborhely. Először senkit nem ismertünk, viszont ez az első percben megváltozott, ahogy megérkeztünk az állomásra. Mire a táborhelyre értünk, a közös vonatozás alatt sok új Kissünnel és Nagysünnel összebarátkoztunk. Emlékszem, hogy mindenkinek egybe neve volt: FilóAndi, RoziKata, HááJózsi.

Nagy próba volt nekünk ez a tábor, hiszen tíz napig minden civilizációt magunk mögött hagyva elmentünk megismerkedni a nomád életmód rejtelmeivel, miközben felfedeztük a körülöttünk lévő természetet. Hatalmas élmény volt gyerekként távcsövön keresztül fürkészni a madarakat, kopácsolni a köveket a kalapáccsal, megismerni a növényeket és az azokból helyben főzött teákat, lepkehálóval kergetni a repkedő rovarokat és kitalálni milyen állatok élnek a patakban, megismerkedni a szintvonalakkal és a tájolóval, hallgatni a régmúlt történeteket, hogyan is éltek ott előtte népek, délutánonként olyan hatalmas játékokat játszani az erdőben, mint a fenolftalein csata és esténként tábortűznél énekelni.

Süni világ

Egyszer csak belecsöppentünk egy mesevilágba, ahová a Nagysünök vezettek minket, válaszoltak minden kérdésünkre és hagyták, hogy a körülöttünk lévő természetet magunk fedezzük fel. A tábortűz körül esténként színdarabot játszottak nekünk, mely tényleg egy mesévé változtatta az egész tábort. Családokba beosztva jártunk-keltünk, mindenkinek volt egy mamája/papája. Ők a leglehetetlenebb pillanatokban is (éjszaka közepén zuhogó esőben) készen álltak a segítségre, ha szükségünk volt rájuk. Napközben velünk kirándultak, odafigyeltek, hogy ne maradjon ki a fogmosás, fürdés, szóval az igazi pótmama szerepét töltötték be. Minden nap más témájú kirándulásra mentünk egy Szaki vezetésével, volt geológia, botanika, madarászat, néprajz, váras program, meg patakséta és túlélés, egy nap pedig a tábori konyhán segítettünk. Áradnak az emlékek megint, mintha újra gyerek lennék.

Itt fürödtünk először lavórban, aludtunk 10 napon keresztül mindennap sátorban, használtunk madárdalos pottyantós vécét, segédkeztünk a főzésben, megtanultunk térképet olvasni, tüzet rakni, a bicskánkat megfelelően használni, csapatban dolgozni, itt hallottunk először az önkéntességről is. Életre szóló barátságok kötődtek ott, alig akartunk hazamenni, annak ellenére, hogy az első táborunkban 10 napból 7 napon keresztül esett az eső (azóta sem volt ilyen esős tábor szerencsére). Otthon két hétig csak folytak belőlünk az élmények, onnantól kezdve jobban odafigyeltünk arra, mi és hogyan történik körülöttünk, mennyi vizet használunk, miket eszünk és természetesen lépten-nyomon dudorásztuk a tanult népdalokat, geológus nótákat. Tudtuk, hogy jövőre ugyanott. 

Következő generáció

Az akkori Kissünök mostanra Nagysünökké váltak, sőt az egykori Nagysünök gyerekei is jönnek évről évre. A tábort ’86-ban szervezték meg először és azóta évről-évre más-más középhegységben kerül megrendezésre.

Hamarosan én is Nagysün segéd lettem és sünmamaként segítettem a 10-12 fős süncsalád mindennapjaiban. Következő évben önállóan lettem mama, ez hatalmas élmény volt számomra. Visszatekintve a legszebb dolog benne, hogy az akkoriban 7-10 éves Kissünjeim mára felnőtt emberek és kicsit olyan, mintha a saját gyerekeim nőttek volna fel. Tudom, hogy nekik is sokat jelentett a tábor, hatással van mindennapjaikra, segített esetleg a pályaválasztásban vagy érdekes hobbi választásában, sokan közülük már szintén Nagysünök. A táboraink egymásra épülnek, így a Kissünökből Sündörgők vagy Természetbúvárok lesznek és ezt követően - ha szeretnék - Nagysün segédeket avatunk belőlük, akikből pár év alatt Nagysün válik. Emellett a Sünök év közben is gyakorolhatják az önkéntességet a táborokat szervező Pangea Egyesület más programjain, leggyakrabban az Egyesület által fenntartott Oktatóközpontban és környékén.

A táboron keresztül ismerkedtem meg az önkénteskedéssel is, hiszen a tábort is térítésmentesen, a szabadidejükben tevékenykedő Nagysünök szervezik. Meglepő volt belelátni a részletekbe, mi minden kell ahhoz,  hogy ezek a tíz napos táborok létre jöjjenek. Kora tavasztól kezdjük el a táborhelyet keresni, megbeszélni, ki mit csinál, az engedélyeket beszerezni, a szállítást, utazást megszervezni, az eszközöket beszerezni, a keretmesét kitalálni, a jelmezeket megtervezni, a tábori pólót és hozzá a szitát legyártatni (hogy minden gyereknek tudjunk saját pólót nyomni), szakmai programokat az adott helyszínen előkészíteni, közeli településeket feltérképezni... Majd eljön a várva-várt kétszer 10 nap, melyet pár nappal megelőzve elkezdődik a tábor felépítése: a Nagysünök felépítik a konyhát, felhúznak egy esővédett részt rossz idő esetére, fürdősátrakat, pottyantós vécéket építenek és kijelölik a tábortűz helyét. Így várják felkészülten az idősebb Sünöket, a Kissün táborból avatott Sündörgőket az első 10 napra, majd egy nap szünet után jönnek a Kissünök.

„Ez a tábor pont olyan, mint amilyennek anno elképzeltük”

Nincs sok más dolog, amiről ekkora lelkesedéssel tudnék mesélni és tudom, hogy ezzel minden Nagysün így van. Ezért olyan nagyszerű ez a tábor, mert mindenki őszinte odaadással csinálja, majdnem mindannyian  voltunk Kissünök is, így tudjuk, hogy mi az, ami a legfontosabb számukra. Szeretnénk nekik azt megadni, amit anno mi kaptunk az akkori Nagysünöktől. Ez kikapcsolódás nekünk is, hiszen újra Sünök lehetünk, 10 napig teljesen elfelejthetjük a külvilágot és a körülöttünk lévő természetre koncentrálhatunk. 2006 óta vagyok a tábor vezetője, a nyári szabadságomat ez a tábor határozza meg. Húgom 10 éve jön haza minden nyáron Angliából, hogy Sünmama legyen, én az elmúlt két évben teszem ugyanezt. A Nagysünök nagy része egyetemista, egyetemi dolgozó, pályakezdő, de akad köztük idősebb családanya, családapa vagy teljesen más területen dolgozó szakemberek is, akik erre a 10 napra veszik ki a szabadságukat. Sőt, van, aki a kis gyermeke mellett segít be a szervezésbe, levelezésbe több évtizede.

Fontosnak tartom megemlíteni Breuer László, azaz Sumi nevét, aki rám és sok másra igen nagy hatással volt. Sajnos ma már nem lehet velünk, mert 2006-ban nehéz küzdelem után igen fiatalon elment közülünk. Sumi volt annak a tábornak a vezetője, amiben először részt vettünk testvéremmel, és az Egyesület vezetője is, ami a tábort szervezi. Hatalmas tudása, közösség összekovácsoló ereje leírhatatlan és a legszebb az, hogy még mindig közöttünk él. Szili - akivel anno még a katonaság alatt találták ki, hogy milyen lenne egy jó természetismereti tábor, ahol ők is szívesen vettek volna részt gyerekként – odajött tavalyelőtt hozzám és azt mondta, hogy „Ez a tábor pont olyan, mint amilyennek anno elképzeltük”. Azt hiszem ennél többet nem is szeretnénk elérni, csak azt, hogy 30 év múlva szintén én is ezt mondhassam valakinek.

Mi fán terem a Természetbúvár

Hasonló mintára, de kevésbé nomád körülmények között létrehoztuk a Természetbúvár tábort, mert sokaknak elsőre a 10 napig sátorban való alvás és a lavórban fürdés nem volt csábító. Így a Magas-Bakonyban található pénzesgyőri Breuer László Oktatóközpontunkban jött létre a Természetbúvár tábor, melyben ugyanazok a Nagysünök vesznek részt, tematikájában hasonlít a Sün táborokra, azzal az apró különbséggel, hogy házban alszunk. Az Oktatóközpont által nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően itt lehetőség van jobban elmélyedni a témákban, mivel a széles eszközpark a vizsgálati lehetőségek kincses tárházát ajánlja. 

Természetismereti nomád táborok

Az elmúlt években több hasonló jellegű tábor indult, amire nagyon büszkék vagyunk. Írtunk a szervezőkkel egy négy kötetes könyvet az ilyen jellegű természetismereti nomád táborok szervezéséről, örömmel látjuk, hogy sokan hasznosan forgatják. A kötetek között van egy tábori szakácskönyv, daloskönyv, melyekből esténként énekelgetünk, szakmai útmutató a programokhoz és a szervezés csínját-bínját rejtő kötet. Aktualizálása hamarosan várható, mert az elmúlt 5-6 évben is sok változás történt a szervezés területén.

Bundai Zsófi

Technikai infók:

Idei táborok időpontjai, jelentkezés:

Sündörgő: július 14-23. (betelt)  

Süni: július 25 -augusztus 3. (7-12 éves korosztálynak, még lehet jelentkezni)

Természetbúvár tábor: augusztus 11-20. 

A táborokra a ezen a linken keresztül lehet jelentkezni (ha van hely még).

Jelentkezési határidő: május 22. (vagy a táborlétszám betelésének időpontja)

A szerkesztő utóirata: miközben ezt az anyagot bogarásztam a képernyőn, felnyerített mögöttem a nagyobbik gyerekem, hogy egyik osztálytársa épp ebben a táborban nomádkodott tavaly, amiről be is számolt az osztálytársaknak év elején, anyukája pedig a Nagysünök csapatát erősíti évek óta. Rövid levélváltás után kiderült, valóban ebben a táborban járt, amit így egy extra kissün ajánlásával tudunk közzé tenni. Az pedig újfent bebizonyosodott, hogy kicsi a világ.