A fiam 20 hónapos, és imádom, igazi kis gézengúz. De sajnos nem akar enni. A baj az, hogy nem is tudom, hol követtem el a hibát az étkeztetésében, mindent úgy csináltam, ahogy a spanyol védőnő és doktornő előírta: anyatejes baba volt egészen 5 hónapos koráig, amikor elkezdtük bevezetni neki a gyümölcsöket és a gluténmentes tejpépet. Soha nem volt vele semmi gondom, nem idegenkedett az ételtől, evett rendesen.

Hat hónapos volt, mikor elkezdtem a zöldségpürékkel és adtam hozzá csirke és pulykahúst, illetve kapott glutént is. Hét hónapos korára már ette a marhahúst és a disznóhúst is. Ilyenkor reggel és este tejpépet evett, délben zöldséget és uzsonnára gyümölcsöt (rengeteg tejpépet kapnak itt a gyerekek, a dobozok másfél kilós kiszerelésben vannak!). Nyolc hónapos korára kapott már halat és májat, a szopizást abbahagyta. Tejet nem kért soha, de joghurtot evett desszertnek az étkezések után. Tíz hónaposan evett már tojást, vacsorára már zöldségpépet kapott és egyévesen bizony már a csokitortát is megkóstolta. Még egyszer mondom, SOHA nem idegenkedett semmi íztől sem, mindent kipróbált én meg mindig változatosan próbáltam neki főzni (soha nem kapott dobozos bébiételt, csak „házi kosztot”). Mindig mindent pürésítettem neki, de emellett már 7-8 hónaposan kapott kekszet, ropit, kölesgolyókat, kenyeret, hogy harapjon és rágjon. Soha nem kellett neki az az étel, ami nem tökéletesen volt pürésítve, nem volt hajlandó megenni, fuldoklott, kiköpte, de ami pürésítve volt, azt gond nélkül megette.

Egyéves kora óta kapott levest is, amiből simán megette a tésztát meg a zöldségeket is darabosan, de ez az egyedüli. Közben a védőnő tanácsára elkezdtem kínálni a mi ételeinkből is, mindig kapott valamit egy kistányéron a mienkből is, miután megette a püréjét. Mindhiába, mert a darabos étel nem kellett neki, pedig megpróbáltam főzelékekkel, levesekkel, paprikás krumplival, a halat és tojást nem pürésítettem már, hanem villával összetörtem neki, adtam a kezébe almadarabokat, banánt, mandarint, dinnyét. Ilyenkor több-kevesebb sikerrel jártam, néha kellett neki és megette, de a legtöbbször kiköpködte vagy direkt ki sem próbálta. Közben elkezdte használni a kanalat és a villát is, elég ügyesen. Akkor volt egy időszak, hogy evett, mert új volt neki hogy megy egyedül is. Sajnos nem sokáig tartott.

Három hónapja megszületett a húga, akkor volt egy idő, hogy nem akart egyáltalán semmit sem enni, a doktor néni akkor is azt mondta, hogy ne aggódjak, csak ezzel „büntet” minket a tesója miatt, majd enni fog. Utána evett is (szigorúan pürét, és ha én adtam neki), de most három hete megint gondjaink vannak az evéssel. Sajnos ez odáig fajult, hogy a kenyéren kívül nem akar mást enni, mindent kiköp, ami főtt étel, csak a kenyér, tejpép vagy margarinos-sajtos kenyér kell neki, esetleg egy kis joghurt. Hiába csinálok darabos ételt, levest, pürét, palacsintát, tejbegrízt, magyar vagy spanyol ízeket, nem kell neki semmi, sem úgy, hogy ő eszik, sem úgy, hogy én adom neki, sem darabosan, sem összetörve, sem pürésítve. Én meg teljesen kétségbe vagyok esve és nem tudom mit csináljak. Nem beteg, a fogai mind kijöttek. Tanácstalan vagyok.

Páran azt mondják, adjam azt neki, amit megeszik (kenyeret kenyérrel). De ha engedek neki és mindig margarinos kenyeret kap, akkor úgy érzem, hogy ő „nyert” és a jövőben is „zsarolási alap” lehet az evés, nem is beszélve arról, hogy nem megfelelően táplálkozik (igaz, de legalább eszik valamit). Vagy csináljam azt, amit mások mondanak, és addig tegyem elé ugyanazt, amíg az éhségtől meg nem eszi? Elég brutális módszernek tartom, mert a fiam elég nyakas, és biztos vagyok benne, hogy képes lenne napokig nem enni.

Ti mit csinálnátok vagy hogy oldottátok meg ha volt már ilyen problémátok? Nem tudom, mit csináljak, nem tudom hol szúrtam el, előbb kellett volna darabosat adni? Túl sokat ment a püré? Nem tudom, csak azt, hogy állandóan azon jár a fejem, hogy mit tegyek, hogy végre egyen!

Moli99

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?