Július 4-én elfogadta a parlament a munka törvénykönyve és több más foglalkoztatási jogszabály módosítását, és annak sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől. A módosítások érintik a GYED alatti szabadság mértékét is és annak kiadását a munkába visszatérés után, írja a babafalva.hu Kocsisné Péterfy Hajnal cikkében.

A jogszabály érinti a GYED, illetve TGYÁS alatt felgyűlő szabadság maximális hosszát. Sajnos nem a kismamák számára előnyösen változik a szabályozás, a változtatás célja valószínűleg a munkáltatói terheken való könnyítés. Ami a rugalmasság növelését illeti (nem kötelező 30 napon belül kiadni a szabadságot, illetve pénzben is megváltható bizonyos esetekben) az adott esetben mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára megkönnyítheti a folyamatot. A szabadságjogosultság megnyirbálása viszont csak a munkáltatónak lesz jó.

A Szabadság GYED alatt

A gyermekgondozási szabadságról visszatérők számára szűkítést jelent, hogy csak a GYED, azaz a fizetés nélküli szabadság (a jogszabály szerint elvileg azokra is vonatkozik a szabályozás, akik GYED-re nem jogosultak, de általában esetükben szó sincs fizetés nélküli szabadságról, tehát élő munkaviszonyról) első hat hónapjában halmozódik fel rendes szabadság, amit később ki lehet venni. Az indoklás szerint a szabály célja, a munkáltatói terhek csökkentése. Eddig a GYED első évében halmozódott a szabadság, melyet a munkáltató a szülő munkába való visszatérése után köteles volt kiadni.

Szabadság kiadása GYED, GYES lejárta után

A törvény módosította a szabadság kiadásának szabályait is abban az esetben, ha a munkáltató nem tudja kiadni az adott évben járó szabadságot – pl egy gyeden/gyesen lévő szülő esetében. Eddig a visszatérés után 30 napon belül ki kellett adni a felhalmozódott szabadságokat, vagyis úgy vették vissza a munkavállalót a munkahelyére, hogy egyből szabadságra is küldték. A változás következtében, ha a szülés és gyed miatt kieső idő meghaladja a 183 napot (fél évet), akkor a munkáltatónak nem 30, hanem 183 nap alatt kell kiadnia a szabadságokat. (ez az a bizonyos rugalmasság, ami mindkét fél dolgát megkönnyítheti esetleg, de ahhoz mindkét fél együttműködésére szükség lesz, attól tartok)

Újdonság az is, hogy ezt a szabadságot a felek megállapodása alapján  (csajok, ez magyarul azt jelenti, hogy nem kényszeríthetnek rá, ha nem akarod) ki lehet váltani pénzzel is. A törvényalkotó ezzel a munkába visszatérő munkavállalókat (jellemzően a kismamákat) segítené hozzá plusz juttatáshoz, amely feltehetően előnyösebb lenne számukra, mint a szabadság igénybevétele.

A munkába visszatérés bejelentése

Új elem, hogy a  munkavállalónak ezentúl kötelező lesz bejelentenie, hogy mikor kíván visszatérni a gyermek gondozása, ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról. (régebben volt már ilyen szabály egy ideig) A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított

a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 30 nap,

b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével

köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, azaz a munkavállalónak ennyivel korábban kell bejelentenie visszatérési szándékát. (kérdés, kivédi-e a szabály a munkáltató esetleges tilitoliját, amikor hetekig-hónapokig megy a huzavona, hogy régi pozíciója megvan-e a munkatársnak, oda vagy máshová tudnák visszavenni, és milyen feltételek mellett – ha emiatt nem tud a tervezett időben visszatérni valaki dolgozni, elvileg távolléti díjra jogosult, de ilyenről gyakorlatban még nem hallottam)

Az nem derül ki a törvényből, hogy számíthat-e szankciókra, és ha igen, milyenekre az, aki elmulasztja bejelentési kötelezettségét.

Vezető nőkre vonatkozó szabályok (az egyetlen eset, ahol rosszabb helyzetben vagy jogilag, ha megelőzően felsővezető voltál, mintha mezei munkavállaló)

A törvénymódosítás alapján a vezető állású nők elküldését a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig (összesen 24 hét) az eddigiekkel szemben indoklási kötelezettség terheli.

A vezető állású munkavállalók esetében eltérő a felmondás szabályozása a Mt.-ben, és a vezetői munkaszerződéseket úgy kötik, hogy a munkaviszonyt mindkét fél indokolás és felmondási idő nélküli, azonnali hatályú rendes felmondással megszüntetheti. Eddig nem volt egyértelmű, hogy ha közben kiderül, hogy a vezető állású nő várandós, akkor melyik paragrafus az irányadó. Ezt a problémát orvosolja az Mt. 190. §-ának módosítása, mely előírja, hogy az általános szabályoktól eltérően a munkáltató a vezető terhessége kezdetétől a szülési szabadsága végéig terjedő időszak alatt köteles a rendes felmondását az általános szabályok szerint megindokolni.

A törvény ezen rendelkezései a kihirdetését követő hónap első napján – azaz várhatóan 2011. augusztus 1.-én lépnek hatályba.

Az egyik nagybank HR-specialistája még arról tájékoztatott, a törvény írásban még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így nincs meg a végleges, teljes szöveg, amely talán arról is eligazít majd, KIKRE fog ez vonatkozni, akik ezután igényelnek szülés, gyerekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságot, vagy azokra is, akik már fizetés nélküli szabadságukat töltik TGYÁS,  GYED vagy GYES jogosultsággal, de a munkahelyükre csak a közelebbi vagy távolabbi jövőben fognak majd visszatérni. Mivel sorok írója is közvetlenül érintett utóbbi esetben, megígérte, amint van információ, tájékoztatni fog.

Vakmacska