A menzareform hallatán reménykedtem, hogy a gyerek már nem mócsingos húsokat és rántásban úszó borsószemeket fog főzelék néven ebédelni, mint anno én az általánosban. Illetve nem ebédeltem, mert nem voltam hajlandó megenni egyiket sem. Így hát amint lehetett, anyám kivett a napköziből, és hosszú időre megszabadultam a menza rémségeitől.

Áttanulmányoztam a havi menüt, és örömmel tapasztaltam, hogy megritkították az édességeket. Bár reggelire még így is többnyire kétszer egy héten van édes fogás, és uzsonnára is akad édes péksütemény. Lekváros, mézes, mogyorókrémes kenyér, kalács stb., de amin leginkább megdöbbentem, az a cukros kifli. Azt hittem az ilyen rémségeket már rég kiirtották a menüből.

A teljes kiőrlésű és barna kenyér, zsemle, csak akkor jó, ha nem színezékkel készült, de hát ezt nem fogom tudni megállapítani. Összességében nem nagyon ízlik a főtt étel a gyereknek, pedig itthon is mértékkel használjuk a sót, a vendégek mindig utánasózzák a főztömet. Átlagosan 1,5-2,5 g sót tartalmaz az ovis ebéd. Lemértem mérleggel, hogy lássam, mégis mekkora mennyiség, hát mit mondjak, az alsó határ elég kevés. Egy krumplis ételnek nem sok íze lehet ennyi sótól, és ugye ebben a mennyiségben a leves és a hús is benne van.

Zöldségből viszont többet vártam, hetente kétszer van főzelék, vagy valami rakott zöld. A zöldség krémlevesek, jó, ha egy héten egyszer szerepelnek a menüben, pedig azokat nagyon szereti a gyerek. A családi napköziben kétszer biztosan volt, és jóval több zöldség is volt a menüjükben, a sok fajta gyümölcsről nem is beszélve.

Mindkettőnknek hiányzik a CsaNa, óriási szakadék van az állami és a magánellátás között. Az óvodába nem megy szívesen, számolgatja, mikor lesz már hétvége. A bölcsibe örömmel járt. Ott volt törődés, figyelem, ha igényelte a gyerek, babusgatás is. Betartották a szülők kéréseit, mindenki kedves volt, figyeltek a gyerekekre, hiszen szolgáltatást nyújtottak. Ha kapnék annyi fizetésemelést, amibe a CsaNa kerül, aminek az esélye nulla, akkor gondolkodás nélkül visszavinném. Érzékeny gyerek, több tutujgatásra lenne szüksége. Azt mondja, nem szereti az óvónőket, mert mindig mérgesek, csak a dajkát szereti, mert ő kedves. A gyerekeket viszont szereti, már talált magának két kis barátot, akikkel együtt játszanak, és elváláskor lelkesen integetnek egymásnak, sűrű köszönések kíséretében.

Az udvar játékokkal való ellátottsága is hagy némi kivetnivalót maga után, az elvetemedett gumilapok, igencsak megértek a cserére, egyik nap a szemem előtt botlott meg benne, és hasalt végig az udvaron. Az övék a leglepukkantabb udvar rész, a többit már jól eleresztett szülők az évek során felújították, és új játékokkal látták el. Remélem ezekben a csoportokban is akad valami mecénás, mert nagyon ráférne egy renoválás.

Az ismerkedési délutánon az udvari játékok úgy néztek ki, mint amit soha nem takarítanak, a kisházban hatalmas pókhálók, a mászókát por lepte be. Úgy jöttünk haza, mintha meghempergettem volna a koszban a gyereket. A ruhájából ítélve most már a kis kezek és nadrágok fényesre pucolták őket, mert ahogy telik az idő, egyre tisztábbak a cuccai. Az alváshoz vinni kell csereruhát, és szépen mindenkit átöltöztetnek, hogy ne a koszos ruhában feküdjön a kiságyba. Ágyneműhuzatot végül nem kaptak, így a héten varrtam egy derékaljat egy kiszuperált nyári takaróból, mert pofátlanul drágán árulják az ovis ágyra való méretet, és átalakítottam egy régi huzatot is ovis méretűvé. Egyelőre a tisztasági csomag is igen hiányos, fogkefét ugyan kaptak, de nincs fogkrém, csak azt nem értem, miért nem vesznek a csoportpénzből, hogy tudjanak fogat mosni a gyerekek, vagy miért nem szednek be fejenként egy gyerekfogkrémet. Az önálló vécéhasználatra próbálják rávenni őket. Szerintem egy hároméves ehhez még kicsi, kisdolog után maguknak kéne törölni, ha valaki nagyon nem hajlandó, annak ugyan segítenek, de a többieknek senki nem nézi meg, hogy sikerült-e. A popsikrém így újból bevetésen. Ez lenne a környékbeli sztár ovi, ezek után nem tudom a többi milyen lehet. Tényleg ilyennek kell lennie egy állami óvodának?

Halacska

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?