Ne légy ennyire ösztönlény! – hallani néha kollégáktól, főnöktől, barátoktól, férjektől. Jellemzően bennünket, nőket ér a feddés, hogy túlságosan az érzéseinkre hallgatunk ahelyett, hogy osztanánk, szoroznánk élve a lineáris algebra és a bináris számrendszer adta lehetőségekkel, és az objektív eredmény alapján döntenénk egy adott helyzetben. Jóindulatú bírálóink javító szándékú figyelmeztetései csak bennünket próbálnak óvni a csalódástól, a konfliktustól. A környezetünk által megfogalmazott elvárások hatására pedig egyre inkább felmentést kapunk az érzelmi alapú döntések alól. Környezetünket és bennünket is nagyban segít az érzelemmentes, tudatos énünk kialakításában a média különféle csatornáin a ráérő kismama-agyféltekénkbe csorgatott 'tudatos szülő = jó szülő' kommunikációs és marketingfolyam is.

A XXI. század nagyvárosi, kisvárosi és falusi emberét egyaránt befolyásolja a tömeges babakommunikáció. Mindenki úgy indul, hogy jó szülő szeretne lenni, ezért büszkén követi a boltokban „ingyen” osztogatott tanácsadó füzetek útmutatásait arról a 983 nélkülözhetetlen dologról, ami a gyerek önfeledt boldogságához hozzájárul és történetesen kapható is az adott üzletben. Most éppen egyedülálló módon 15 százalékkal olcsóbban. Minél is olcsóbb? Annál biztosan nem olcsóbb, mintha nem vennél semmit. Annál mindenképpen kedvezőbb, mintha a szomszéd üzletben veszed meg a konkurens gyártó hasonlóan tudatos szülőknek szánt termékét. Anya mérlegel, összehasonlítja másik bolt másik gyártó termékével, és a „Vegyek vagy vegyek?” döntésből végül is anya győztesen kerül ki: megvette, amit hallott, olvasott, javasoltak neki. Anya büszke, környezete büszke, hogy tudatos vásárló, körültekintő anyamadár.

Természetesen a tudatos szülő egyik legfőbb hajtóanyaga a bizonytalanság, hisz nincs is jobb gyógyszer a holnap ismeretlen és bizonytalan helyzeteire, mint a ma megvásárolt, neves gyártók által szavatolt biztonság, kényelem, fejlődés. A bizonytalanság talajára a marketingmunkások által gondosan elültetett magvak pedig nagy százalékban talajt fognak, és előbb-utóbb a cégnek profitot, a kollégának bónuszt, anyunak meg magabiztosságot hoznak.

Így aztán veszünk ivást tanító csőrös poharat, járást segítő gumis talpú zoknit, ferdített talpú lépéskönnyítő cipőt, fogzáskönnyítő rágókát és készségfejlesztő játékot, mert gyermekünk ezek nélkül nehezen tanul meg mindent, és sajog a szívünk, ha gyermekünknek szenvednie kell. Kár, hogy mi mindannyian egy szenvedések közepette felnőtt generáció vagyunk, hisz a most kisgyerekes szülő üveg kávéspohárból tanult inni, nyáron mezítláb járt, mi több: földön kúszott, homokot evett és esetleg még a nadrágját is bepiszkította, amíg csak az időjárás megengedte. Fémkanalat szopogatott, ha jött a foga, és fejlesztendő a készségeit kipakolhatta a fazekakat a legalsó fiókokból.

Sebaj, mi jobb szülők szeretnénk lenni! Így elfeledkezünk arról, hogy 3 éve még nem is létezett isofixes gyermekülés, ma viszont már minden kismama kívülről fújja az osztrák és svéd törésteszt eredményeket. Állandóan a gyermekünk homlokára tapasztott lázmérőt, fürdővíz hőfokmérőt, páratartalommérőt használunk bizonytalanságunk feloldására és ha tehetnénk, 72 órán belül 500 betegséget tesztelő vér- és vizeletanalizátort működtetnénk a kamránkban, közvetlenül a felszerelt babamasszázs és tücsökzene szoba mellett, hogy bizonyosságot szerezzünk gyermekünk mindenkori egészségi állapota felől.

Valószínűleg a mi gyerekeink is megtanulnak járni, írni, olvasni és boldogságuk nem a járás-, írás- és olvasássegítő eszközök mennyiségén és minőségén, hanem a szülői odafigyelésen és szereteten múlik majd. Azon az ösztönön, ami minden nőbe bele van programozva úgy, hogy azt eddig csak a XXI. század Kotler-könyvön nevelkedett marketingesei tudták felülírni.

Az, hogy mennyire sikeresen tudják felülírni a marketinges, értékesítő és kommunikációs szakemberek az anyák gyermeknevelési ösztöneit, pusztán a szülők anyagi helyzetétől függ.

Tudatos szülő ma az, aki anyagiakat nem kímélve fejleszti, óvja, tanítgatja gyermekét, pedig éppenséggel azt a szülőt is illethetné a tudatos jelző, aki hagyja, hogy kínai gyártók kezei által készített termékek helyett a természet, a környezet és a józan paraszti ész nevelje a gyerekét. De az árral szemben egyikőnk sem szívesen úszik.

acsevi