i

Jóformán el sem tudom képzelni, mi volt heti egy szabadnappal, pedig az én gyerekkoromban csak szép lassan kezdett el a szabad szombat becsorogni az életünkbe. Életem első két évében volt szombati tanítás is. Ma már ott tartunk, a két nap is kifolyhat a kezünk közül gyorsan.

Mindig irigylem azokat, akik boldogan és rendszeresen posztolnak télen is hol a havas Mátrából, hol a téli Balaton partjáról, hol valami wellnessfürdőből. Nem is az anyagiak (komolyan), inkább az gondolkodtatott el:   a tornazsákot mikor pakolták be, mikor kergették el a porcicákat, mikor írtak házi feladatot? Továbbá:  ők hogy a csudában keltek fel időben, kialudták magukat?

Néha persze mi is elmegyünk, de őrült nekikészülés előzi meg néha. Az ember péntek éjjel, miután megfőzött-kimosott-összepakolt nagyjából fél egyre, aztán harcol a kölykökkel (akik először elindulni nem akarnak, utána meg hazamenni...) eltűnődik, megéri-e az egész. Aztán általában persze jól szórakozunk, de lehet, a következő kínálkozó alkalmat elhessentjük: ááá, esik az eső/hó, különben is, alvásra is szükség van, és már akkor a kupi otthon, hogy jövő héten lassan nem lesz mit felvenni, hova tettem az úszófelszerelést, ami jövő hétre kell?

Szóval: hogy csinálják a bűvészek, akik eljutnak a Mátrába/Balatonra/barátokhoz/sportversenyre rendszeresen. Már anélkül, hogy megenné őket a kosz, reménytelenül keresnék a tavaszi kabátjukat vagv beírásokkal indulna a hét, hogy már megint nincs matek házi. Tényleg kíváncsi lennék.

48 órába nálunk a következő tevékenységeket kéne bepakolni, többé-kevésbé a fele-kétharmada szokott sikerülni:

  • Alvás. A szombat egyik csodás pillanata, amikor félhétkor felemelem a fejem a párnáról, és örvendezve megállapítom: ma nem kell elérnem semmiféle félnyolcas vonatot, hurrá. Aztán persze lecsattogok kiteregetni meg porszívózni meg ebédet főzni, de mégis más. A kamaszgyerekről nem is beszélve: ő tíz előtt általában használhatatlan, és mivel idén nulladik órája is van, teljes joggal akarja behozni az alvásdeficitet hétvégén. (de azért a telefonodat ha este háromnegyed tizenegy táján lekapcsolnád végre, jobban állnál, fiam...)
  • Házimeló. Pár hete tán a vasalós posztnál írta valaki, mennyire idegesítette, hogy jóanyja minden áldott szombaton elkezdett porszívózni, port törölni, pakolni, ahelyett hogy valami szórakoztatóbb tevékenységbe kezdtek volna. Értem én, de jótündérkék és bejárónő híján valamikor meg kell csinálni, hogy ne egyen meg a kosz - a flájlédi-típusú programokat azt hiszem nem azoknak a dolgozó anyáknak találták ki, akik hétköznap este félhét után esnek haza, a gyerekek ágyba zavarászása után pedig nekilátnak a másodállásuk feladatainak.
  • Lecke. Finnországban, Dániában, stb. gyermeket iskoláztatók most ugorhatnak, sajnos Magyarországon a gyerek a szabadnapján is dolgozik. Véleményem megvan erről, de egyelőre  ez van.  Félévente kétszer mondjuk elnézik, ha sűrű szabadkozás közepette előre jelzed, ha síelni vagy a Nyírpaszományban élő nagymamát látogatni indulsz.
  • Kaja. Nincs mese, én a gyorsétkezdéket nem szeretem, a "normál" étterem árai pedig "normál" méretű és étvágyú családra rendszeres alapon megfizethetetlenek. Meg főzni tulajdonképpen jó dolog, csak borzasztó időrabló. Könnyítésként mi is néha veszünk fagyasztott fasírtgolyót, panírozott csirkét, vagy rendelünk pizzát.
  • Vásárlás. Lásd házimunka: lehet persze rendelni (főleg ha van olyan idősáv, amikor TÉNYLEG otthon vagy), sok kicsi helyett egy nagy alkalomra időzíteni. De egyrészt váratlanul is kifogyhat a tejföl, másrészt néha kell hócsizma, strandpapucs, íróasztal is, hétközben nem nagyon van rá idő. Kicsit könnyebb azoknak, akiknek a vásárlás szórakoztató - nekem nem az.
  • Sport, kirándulás - gyerekeknek még akadnak hétközbeni edzések, de mázlista az a szülő, aki rendszeresen eljárhat valamit sportolni. A családi bringázás, úszás, természetjárás viszont menthetetlenül hétvégére marad. Jó is az - ha valamit tudsz kezdeni a fent felsorolt tételekkel. Ragyogó reggeleken én bizony hagyom a fenébe a vásárlást, a takarítást és az összes többit, és nem szakad le az ég, ha vasárnap este közösen írjuk a verselemzést.
  • Kultúr. Várost nézni, moziba, kiállításra, koncertre, gyerekprogramra, fesztiválra menni. Mindegy, hogy a Csodák Palotája vagy a Műcsarnok vagy az Állatkert: fél nap alatt nem ússza meg senki, de inkább egy nap lesz az, például ha cirkusz vagy gyerekszínház után szaladgálnak még kicsit a Városligetben.  Kihagyni a városi sétákat is kár, szomorú látvány a tizenéves gyerek, aki a hozzá érkezett cserediáknak semmit se tud mondani az élőhelyéről.
  • Barátok és rokonok. Nagymamalátogatás (már ha nem úgy van, mint a mi egyik nagyinkkal, hogy őt nem kell külön látogatni, mert hét közben általában ott landolnak iskola után), közös legózás és barbizás, esetleg Felnőtt-beszélgetés, bográcsozással, zenehallgatással. Mindig aggódj, ha már a megszervezéséig se jutsz el hónapokig. Az elvetemültebbek önkénteskednek is: állatmenhely, ruhagyűjtés, miegymás. Nem nem energiát von el, épp hogy feltölt. Ha van rá idő.
  • Karbantartás. Kiégett villanykörte, csöpögő csap, közeledő lomtalanítás, kinőtt ruhák elpasszolása (lásd fent), kilazult budideszka, gazosodó kert, leszakadt gombok. Kezeket fel, ha hétközben rájuk szánsz időt! Mintha nem látnám a magasban a kezeket.
  • Közös játék, házi mozi. Mikor hasaltál utoljára a gyerek(ek)kel együtt neki egy komolyabb társasnak, mikor kézműveskedtetek együtt? (mi sütit sütünk, ha olyanunk van, arra kevésbé vagyok kétbalkéz) Mikor néztetek meg közösen egy filmet úgy, hogy SENKI se vasalt, javított Exceltáblát a félhomályban, válaszolt céges e-mailekre?  
  • Gyerekmentes idő. A múltkor nevelés nélküli munkanap volt a hétfő, le is passzoltuk az ifjúságot a nagyihoz, hogy mi azért még el tudjunk időben indulni dolgozni. Végre megnézhettük a Testről és lélekről-t (otthon, kanapéról), hiszen ha otthon vannak, a kölykök általában terror alatt tartják a képernyőt.
  • Hobbi. A mázlisták ugye kórusba járnak, hímeznek, festenek, dekupázsolnak vagy különleges virágokat nevelnek. (Én meg nézem az eredményt a Pinteresten...)

Arra már rég rájöttem, hogy ez így egyszerre sehogy se fér, hiába passzírozom. Legrosszabb esetben az eredmény egy adag leégett hús, amihez az elrontott matekleckétől rohanok oda, hiszen nem figyeltem oda, mert közben gombot varrtam, a házhozszállítós autó meg odakint hiába csönget és dudál, és mire elhárítok mindent, reménytelenül lekéssük a betervezett délutáni gyerekprogramot, és hétfő reggel jut eszembe, hogy nem mostam ki az iskolapólót a tornazsákba. Mostanában inkább váltogatom a bulibáró üzemmódot a beépített háztartási alkalmazottal (már hogy belém épített, mert külső még mindig nincs). És persze az első ragyogó tavaszi reggelen eldobok mindent a kezemből, irány az erdő, a pormacskákat meg ott egye meg a fene, majd eszünk valamit útközben.

Vakmacska

Bezzeganya az Instagramon!

Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz. 

Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>

Családtervezés, terhesség, szülés, gyereknevelés, egészség-betegség, szórakozás – ezekben a kategóriákban témánként tudsz böngészni a tartalmaink között. Kövesd a Bezzeganyát a Google+ -on is!

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?