A kitűzött határidőig nem gyűlt össze a szükséges 200 ezer aláírás annak a népszavazásnak a kiírásához, amelynek célja, hogy több nő kerülhessen be a Parlamentbe.
A szervezők így is sikerként értékelik az akciót, és a jövő hétig kidolgozzák a tervet a folytatáshoz. A Diósgyőr labdarúgócsapata, a DVTK is a nevét – és testét – adta az ügyhöz.
A kép- és kampánysorozatot tehát folytatják, újabb és újabb képek készülnek a közeljövőben is. – illusztrációként a legutóbbi közleményüket kísérő képet mellékeltük , miszerint az országban elsőként, klubszinten egyedülálló módon támogatja a nők közéleti szerepvállalásának növelését szorgalmazó kezdeményezést a Diósgyőr labdarúgó csapata, a DVTK. A Diósgyőr hangsúlyos szerepet szán a 2011-es tavaszi szezontól a nőknek és a családoknak. Példamutatásával szeretné felhívni az ország sportklubjainak figyelmét arra a nyugat-európai hagyományra, amely kiemelten támogatja a hölgyeket kedvezményes belépési lehetőségekkel és egyéb ajándékokkal. Közleményük szerint kutatások bizonyítják, hogy azok a sportszervezetek, amelyek napi működésében és testületeiben nők és férfiak is szerepet kapnak, sokkal eredményesebbek. A csapat, támogatandó a Nők a Pályán Egyesület (NAP) figyelemfelkeltő kampányát látványos lépésre szánta el magát: a labdarúgók levetkőztek a kamerák előtt, ezáltal is demonstrálva akaratukat, hogy a DVTK a pályán túl is kedvezni kíván a hölgyeknek.
November közepén indult népszavazási kezdeményezés azért, hogy a nők aránya legalább 25 százalék legyen a parlamentben és az önkormányzatokban. A kérelmet 27 nő nyújtotta be, köztük ismert közéleti személyiségek, közgazdászok és művészek. Ezután kezdődhetett el az aláírásgyűjtés, hiszen a tényleges népszavazáshoz 200 ezer hiteles aláírásra van szükség. A szervezőknek három hónapjuk volt, és péntekig adhatták le a hiányzó aláírásokat. Rajnai Gitta a Bezzeganya olvasóinak hozzátette, nem volt a legszerencsésebb az időzítés, a kampányt kettévágták az önkormányzati választások, a rendelkezésre álló idő így érdemben négy hónapról két és fél hónapra csökkent, és még ez is meg volt tűzdelve az ünnepekkel, illetve a nagyon hideg időjárással. Ennek ellenére a kezdeményezők az összegyűlt 60-65 ezer aláírást pozitívan értékelik, ez nagyon sok önkéntes lelkes munkáját tükrözi, és annyit sikerült elérni, hogy a téma bekerült a közbeszédbe.
Mindenképp sikerként könyvelik el azt is, hogy bár a mozgalom nem tudott nagy összeget fordítani a kampányra, mégis sikerült elérniük, hogy elindult a párbeszéd, érzékenyebbé vált a társadalom a férfi-női esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre. Szinte minden jelentős médium foglalkozott hosszabb-rövidebb terjedelemben a problémával, melyet állításuk szerint a mindenkori politikai elit 20 éve söpör folyamatosan a szőnyeg alá.
A Független Hírügynökség közleménye szerint a kampányidőszak végén Rajnai Gitta azt nem tudta még megmondani, hogy ismét benyújtják-e a népszavazási kezdeményezést vagy más módon próbálják majd elérni a céljaikat. Pár nappal később Gitta a Bezzeganya olvasóinak hozzátette, hogy a rengeteg biztatás, valamit saját elvárásaik is egyértelművé teszik, az elkezdett munkát folytatni kell, jelenleg a kiértékelő megbeszélések zajlanak, és számos kidolgozás alatt álló tervük van, miután ebből a kampányból levonták a tanulságokat.
A látványos akciókon túl, Rajnai Gitta szerint fordulópont van nőket érintő közpolitikai kezdeményezések ügyében, számos női civil szervezet találta meg egymást és erősebben koncentrálnak saját kezdeményezéseikre is. Sorrendben a következő meghatározó esemény számukra és minden női civil szervezet számára, hogy milyen nőket érintő kezdeményezések jelennek meg az alkotmányozás kapcsán.
A Népszavazás A Nőkért kezdeményezés elindítóinak célja, hogy egészítsék ki az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvényeket, és csak olyan listát lehessen bejelenteni, amelyen felváltva egy női, illetve egy férfi jelölt szerepel. Mivel a képviselőknek körülbelül a fele kerül be listáról a testületekbe, így a 25 százalékos női részvétel biztosítva lenne. Magyarország jelenleg az utolsó helyen áll az Európai Unióban azzal a 9 százalékos aránnyal, amennyi nő van a parlamentben. A kormányban egyetlen nő sincs, nagyon kevés a polgármesternő és általában is minimális a női részvétel a magyar közéletben, politikában, felsővezetésben. Sok európai országban létezik már az úgynevezett női kvóta, ami helyrebillenti ezt az egyensúlyt. Magyarországon is az lenne a céljuk, hogy először a kvótával, majd előbb-utóbb szabályozás nélkül is több nő kerülhessen be a politikába.
Vakmacska
