Játszótér sokféle van, országról országra, sőt városról városra másféléket látunk, bár Európában bizonyos előírások némileg egységesítették őket, még mindig sokfélét láthatunk: kalandparkokat, kicsiknek szántakat, sőt, felnőtteknek tervezett „játszóterek” is léteznek, ahogy ökoparkok, természetközeli, vagy mesék alapján komponált fantáziavilágok is előfordulnak itt-ott. Ebben a részben Petra számol be az írországi játszóterekről, mivel kisfiával bőven volt alkalma kipróbálni jó néhányat.

A CIA adatai szerint míg Magyarországon az 1000 főre eső születések száma 9,6; ugyanez a szám Írországban 16,1. Bár a száraz adatok önmagukban is elgondolkodtatóak, a különbség még kiugróbb, ha a magyar viszonyokhoz szokott szem körbenéz a Guinness hazájában, ahol az emberek többsége még mindig keresztet vet, ha egy templom mellett megy el. Annak ellenére ugyanis, hogy a tudatos fogamzásgátlás növekedése miatt manapság már a szigetországot is elérte a népességcsökkenés lenge szellője, az abortusztilalomnak és az írek hagyománytiszteletének hála, még napjainkban sem ritka, hogy 4-5-6 gyerekes családokat látunk az utcákon bandukolni. 

Mivel pár hónapja a kisfiunkkal mi is játszótér-kompatibilisek vagyunk és városi patkányokként egy apartmanban lakunk a fővárosban az ötödiken, az elmúlt 3-4 hónapban volt szerencsénk felmérni a környezetünkben található játszótereket.

Tekintve, hogy Írország 1973 óta EU-tag – vagyis náluk azóta nincsenek gömbmászókák és hanyagul összehegesztett fémszörnyetegek – az ír játszóterek teljesen EU-szabványosak évtizedek óta. A magas gyerekszámnak köszönhetően számtalan játszó épült az elmúlt évtizedekben, de hogy a mennyiség mellett az írek ezek minőségére is büszkék lehetnek-e, az talán kiderül ebből a kis összefoglalóból.  

Elhelyezkedés:

Mivel Írországban nem kell attól tartani, hogy napszúrást kapnak az önfeledten ugrándozó koboldok, a legtöbb játszótér elhelyezkedésénél nem szempont, hogy árnyékos legyen a kiszemelt helyszín. (Hogy eső- és szélvédett legyen valamennyire az fontos LENNE, de az ír nem az az aggodalmaskodó népség, aki ilyen kis dolgokra ad – onnan lehet tudni, hogy a szembejövő babakocsiban ír és nem bevándorló csemete ül, hogy míg az utóbbiak múmiának öltözve fagyoskodnak a 18 fokos nyárban is, az ír babákon sapka a legritkább esetben van, de sokszor mezítláb ülnek a babakocsiban, ha esik, ha fúj...)

A legtöbb játszótér egy park vagy valamilyen látványosság mellett helyezkedik el, hogy míg apuka teniszezik, kocog vagy éppen művelődik, a gyerekek is szórakozhassanak. (Ja nem, míg anyuka teniszezik, kocog vagy éppen művelődik, mert az íreknél látszólag a tökéletes munkamegosztás dívik, azaz egy gyerek előfordulási valószínűsége az apukája mellett épp olyan nagy, mint az anyukájánál.) Bár az eső- és szélvédettséget nem veszik figyelembe a játszóterek építtetői, ez a törekvés, hogy a gyerekek mindenképpen idilli környezetben mászókázzanak és körhintázzanak, igazán dicséretesnek mondható. Jó pont az is, hogy annak ellenére, hogy a legtöbb játszó egy-egy nagyobb zöld terület közepén található, a kicsik védelmében és az esetlegesen arra tévedő és szemtelenkedő kutyák kivédése érdekében minden esetben kerítés veszi körül a játszótereket. A játszók megközelíthetősége vegyes, néhányat tömegközlekedéssel is el lehet érni (a tömegközlekedés és a babakocsi használata Dublinban nem zárja ki egymást); sok helyre viszont érdemesebb autóval menni.  

Aljnövényzet:

Az ír játszóterek az EU szabványának megfelelően két tipikus aljzattal rendelkeznek.

Az újabbak az ízületkímélő, (leginkább a Margit szigeti futópályáról ismerős) gumiborítással büszkélkedhetnek, a régebbiek pedig fakéreggel, fahánccsal vannak felszórva. (Egyrészről éljen a természet lágy öle, másrészről viszont nem túl egyszerű megmagyarázni a már biztosan járó kisgyereknek, hogy ne próbálja meg megkóstolni egyesével a fadarabokat, mert mindnek ugyanolyan az íze.) A gumiborítást persze nem valami unalmas, egységesen egyszínű felületként kell elképzelni, a játszóterek tervezői ugyanis már-már mániákusan törekszenek az összhangra a környezettel, így a tengerparti játszóterek talaján vidám vitorlások, ráják, békák, sirályok díszelegnek, az erdő mélyén lévő játszókon pedig szarvasok, borzok, sasok, mókusok dobják fel az általában piros, zöld vagy kék alapszínt. Menő.

Játékok:

Bár az új, EU-konform játszóterek ellenzői (pontosabban a régi, veszélyesnek minősített játszók nosztalgiával teli hívei) szerint az új játszóterek „unalmasak”, egységesek, túl „sterilek”, hiszen mi is felnőttünk valahogy, és nem sérült sem testünk, sem lelkünk, hogy mókuskerekeztünk vagy éppen   felmásztunk egy fémcica hátára, én bevallom, időről-időre elképedek az ír játszótértervezők fantáziáján.

A főbb elemek természetesen nagyjából ugyanazok mindenhol (hinták, bébihinták, körhinták, rugós hinták, csúszdák), de ezek (főleg a csúszdák) igen különböző formákat tudnak ölteni.

(Mi mondjuk kifejezetten örülnénk egy hagyományos, „itt felmegy a gyerek, ott lecsúszik” típusú csúszdának, mert ezeken a csúszdákon itt ugyan felmegy a gyerek, de rohan tovább és ha nem találom ki gondolatolvasóként, hol akarja levetni magát, akkor bizony nyekkenhet elég nagyot...)

A fenti, mindenhol megtalálható játékok mellett nagyon sok játszótér képes újat is nyújtani, a  legmodernebbek például az egészen kicsiknek is szórakozást kínálnak a több oldalú, aktivitásra serkentő falaikkal, távbeszélőikkel vagy éppen a virágra emlékeztető, egy személyes körhintáikkal.

Állapot:

Mivel a játszótereket mindenhol kerítés veszi körül, és az írek (meg a kutyáik is) tisztelik a gyerekeket annyira, hogy komolyan veszik a kapukon található Kutyáknak tilos a bemenet! táblákat, a legtöbb játszótér kutya- és kisállatmentes.

Tekintve, hogy a játszótereket szigorúan felügyelik, amint egy játék meghibásodik vagy veszélyessé válik, azonnal leszerelik és pótolják azt. Attól függően, hogy a játszótér milyen környéken található, természetesen vannak „lelakottabb” és jobb állapotban lévő játszók, de általánosságban elmondható, hogy a vandálok, graffitisek ha tehetik, elkerülik a legtöbb játszóteret...    

 

 

 

Összefoglalás:

Ha a játszótereket vesszük, Dublinban, Írországban gyereknek lenni jó. A játszók igényesek, ötletesek, tiszták, szép helyeken helyezkednek el. Igaz, a homokozó egy az egyben kimarad belőlük* és az 1-2 éves korosztály nincs túlságosan elkényeztetve (nekik marad a bébihinta és a tevékenységfal összesen, mert a bonyolult csúszdalabirintusok számukra még balesetveszélyesek), 2 évtől felfelé valóságos paradicsom várja a gyerekeket, bármelyik játszótérre is jutnak el.

 

 

Petra

* na jó, egyetlen játszótéren már láttunk homokozót is, de ott sem az volt a lényeg, hogy a gyerekek kis homoksütiket gyártsanak z-ülésben, hanem hogy megtanulják a daruk és a különböző útépítésben használatos járművek használatát...