Súly: 86.6 kg

Edzések: 2x1.5h + 3x1h 

Nagyon fárasztó hét áll mögöttem. A férjemnek beindult a munka, édesanya költözött, én vezetni jártam majdnem minden nap, mindenki nagyon fáradt és elfoglalt, mégis valahogy össze kellett hangolni a munkát, a pakolászást és a vezetés a szokásos házimunkával. A gyönyörű napsütéses meleg idő feltöltött energiával, jókedvet csinált. Jön a tavasz, simogat a napsugár, azt hiszem az én lelkembe, szívembe is kicsit belopta magát. Úgy érzem, most végre nem egy hullámvasútban ülök, és fent járok a csúcson, hanem úgy általában derűs vagyok és optimista immár második hete.

Keményen betartottam a saját szabályaimat csütörtök kivételével, amikor nem mentem el gyalogolni, mert akkora merültem ki teljesen fizikailag. Itthon pedig lassan telt az idő, tudjátok, ezek a hosszú téli esték… persze, hogy éhes lettem, így én is megettem vacsorára egy tojást, két virslit és egy szelet teljes kiőrlésű toast kenyeret és két szelet kinder csokit. Pénteken este hosszú szervezés eredményeként sikerült találkoznom az egyik barátnőmmel, már régóta kérlel, hogy kísérjem el egyszer az egyik legnépszerűbb és legjobb fitnessterembe.

Két hónapja mindig találtam kibúvót, hogy megússzam, de végül úgy döntöttem, hogy egyszer elmegyek, körülnézek. Féltem, hogy majd én leszek a legkövérebb, kilógok a sorból, féltem, hogy alulöltözött leszek, mert mindenki tízezres melegítőben fog feszíteni, féltem, hogy nem tudom majd kezelni a gépeket. Jártam már régebben edzőterembe, egy kis családias, barátságos helyre, de megszűnt, illetve nem is volt rá igényem. Kellemesen csalódtam. Egy óriás konditerem és 3 tornaterem várt a legmodernebb gépekkel felszerelve, amelyek kezelése pofonegyszerű, de ha elakadnék, igénybe tudom venni a teremfelügyelő segítségét. Igényes, luxus környezet, ahol egyszerre 25 ember is kényelmesen és nyugodtan tud edzeni anélkül, hogy egymást kerülgetnénk és még a tornaterembe érkezőket nem is számoltam. Valóban a legtöbb ember a felső tízezerhez tartozik, és ezt nem az edzőtermi teljesen hétköznapi öltözékéből tudtam meg, hanem távozáskor az utcai ruhájukat megfigyelve, illetve a pakolóban álló milliós autók is erről árulkodtak.

 A tisztaságra, higiéniára mindenki nagyon odafigyel, a kondigép használata után papírtörlővel és illatosított fertőtlenítő folyadékkal áttörlik azokat a részeket, ahol kapaszkodtak, vagy ültek, ez természetes mindenkitől. És nem én voltam a legkövérebb, senki nem nézett ki, mindenki nagyon kedves és barátságos volt. Én a hat darab, egymás mellett álló futópad egyikén gyalogoltam nagyon gyors tempóban fél órát, majd az ellipszis tréneren, lépcsőzőn tíz-tíz percet edzettem. Nagyon jól esett kicsit átmozgatni a lábizmaimat, kellemes feszülést és melegséget érzek még most is bennük. A belépő egy óra hosszára 1050FT-ba került, ami ilyen színvonalhoz nem annyira drága. Utánanéztem a neten, a városban a legolcsóbb konditerem 800Ft egy órára. Nekem az nem tetszett, hogy körben mindenfelé tükrök vannak, nem szeretem magamat látni minden irányból, illetve túl meleg volt, kb. 25 fok. Eleve csurgott mindenkiről a víz az edzéstől, ehhez jött még ez a jó száraz meleg.

Nekem sokkal kellemesebb az utcán gyalogolni, friss levegőn, elnézve a házakat, autókat, embereket. A futópadon rettentően unatkoztam, hiába van minden 2. gép fölött LCD tv, meg szól valamilyen pörgős zene a hangszórókból, nem kötött le, csigalassan telt el a fél óra,  Eddig is tudtam, hogy a konditerem nem nekem való, de örülök, hogy elmentem és kipróbáltam és ezzel a barátnőm kedvére is tettem, na meg nem utolsó sorban szemügyre vehettem a város legizmosabb pasijait, úgy nézett ki a legtöbbjük, mintha egy magazinból lépett volna ki.. Mi mást is csinálhattam volna gyaloglás közben, ha már mindenfelé tükör van? :D Szóval átestem a „tűzkeresztségen” és még az is lehet, hogy néha elmerészkedek oda.  Órára nem szeretnék egyelőre járni, még itt helyben sem (aerobic, jóga, zumba), mert botlábam van, nulla ritmusérzékem és úgy gondolom még mindig kardio edzésre van szükségem.  A csoportos tornákon nem biztos, hogy szól az edző, ha rosszul csinálok egy gyakorlatot és abban sem vagyok biztos, hogy az én testemnek megfelelnek-e az adott gyakorlatok. Nem szeretem a kötöttséget, a fix koreográfiát sem. A jövő hónapban biztos elmegyek megint az edzőterembe, mert szeretnék edzéstervet csináltatni, utánakérdeztem, 4000Ft-ba kerül plusz a belépő ára.

Vasárnap újabb mérföldkőhöz érkeztem, ugyanis elmentem gyalogolni a kisebb fiammal. Sportkocsiban toltam az 1 éves babát, szépen elnézelődött, kiflit rágcsált, mosolygott, beszélgetett. Szerencsére az út egyenletes, csak a babakocsit volt kényelmetlen tolni, mert nekem alacsony és a kerekei is kicsik. Az emberek megint felkapták a fejüket az utcán, hogy én gyerekkel gyalogolok, pedig már épp kezdtek megszokni. Legalább láttak valami érdekeset azon az unalmas vasárnapon. Futó babakocsit már nem akarok venni, mert a kicsi is nemsokára járni fog, nem lenne értelme még használtan sem, egyszer-kétszer még el tudok menni így, mint vasárnap, de már szerencsére egyre hosszabbak a nappalok, így este fogok járni, ha elaludtak olyan 19h körül.

Sajnos nem sikerült túl egészséges kajákat összeütni a héten a kapkodás, rohanás miatt, de már az is valami, hogy egyáltalán tudtam főzni és minden ehető lett: borsófőzelék, rakott krumpli, húsleves, lasagne, krumplipüré mirelit husival, zöldséges mindent bele leves.

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a sok jókívánságot, dicséretet és a kritikát is! De higgyétek el, van még rajtam bőven felesleg, sajnos ezek az átmeneti, téli ruhák jól takarnak, fürdőruhás képet pedig nem szeretnék beküldeni, ezért leírom a méreteimet:  csípő: 114 cm, derék: 98 cm, comb: 58 cm, melltartó: szűk 85C, ruhaméret: szűk 44-es.

 

Rotarix