„Anya! Most azonnal menjünk venni nekem egy fehér ruhát” – fogadott az elsős lányom két hete az iskola kapujában. A szívinfarktus jött rám, azt hittem, már megint elfelejtettem valami iskolai rendezvényt, fellépést, amihez ünneplőruhára van szükség. Aztán kiderült, egész más oka van a parancsnak: Pistikével megbeszélték, hogy másnap összeházasodnak.
A döbbenettől és a visszafojtott röhögéstől köpni-nyelni nem tudtam (eszembe jutott az én iskolai első napom, amikor a lépcsőn lefelé rohanva kiabáltam anyunak, hogy „Szerelmes vagyok a Takács Krisztiánba!”), és megkértem a lányomat, hogy részletezze, hogy jutottak ilyen döntésre. Elmagyarázta, hogy Pistike nagyon kedves fiú, sokat játszanak együtt, és hát SZERELMESEK. A szerelmesek pedig összeházasodnak. Szóval akkor mehetünk fehér ruhát venni?
Másnap elkapott Pistike anyukája az aulában, és megkérdezte, tudok-e gyermekeink bimbózó szerelméről. Kiderült, hogy a lányom rajzolt Pistikének, amit otthon ki is tettek a falra, és az érzés kölcsönös. Napokig hallgattam a lelkendező lányomat, hogy Pistike íííígy, Pistike úúúúgy, őkolyanszerelmesekhogycsakna. Aztán egy napon valami megváltozott.
Innentől kezdve ugyanaz volt a napi beszámoló, csak Pistike helyett Lajoska anyukája csuklott otthon az emlegetéstől. Mondom a gyereknek, hogy hát figyelj már, hogy lehet az, hogy tegnap még Pistikébe voltál szerelmes, ma meg már Lajoska a befutó? Nem szokás csak úgy cserélgetni a szerelmeket! Erre jött a válasz:
„Hát azért, mert Lajoska jóképűbb, mint Pistike.”
Remélem, azért a betűvetéssel is foglalkozik a suliban.
Tünde
Kérdésed van? Nem tudsz megoldani egy problémát? Ötleteket gyűjtenél? Tapasztalatot cserélnél más anyukákkal? Csatlakozz a Bezzeganya zárt Facebook csoportjához, ahol segítséget kaphatsz. Szeretettel várunk!
