A ma ismert mesék többsége már azelőtt is terjedt az emberek között, hogy elsőként elkezdték volna összegyűjteni és leírni őket. A Hamupipőke eredetije például az i.e. 1. századba nyúlik vissza, és némi változásokkal középkori kínai mesegyűjteményekben és az Ezeregyéjszakában is feltűnik.

Ám a ma klasszikusnak számító történetek nem is voltak a mai értelemben vett gyerekmesék. Korántsem voltak bájosak, a jó nem győzedelmeskedett menetrendszerűen a végén, és nemcsak véres erőszak, de szex és kín is bőséggel szerepelt bennük.

Míg hosszú ideig a halállal való szembesülés a gyerekek mindennapos életének kézzelfogható valósága volt, a közvélekedés is úgy tartotta, hogy jó, ha a kicsit idegeit rémtörténetekkel, ijesztgetéssel edzik.  Ha a mesék kíméletlen nyersségét nézzük, ne feledkezzünk meg a kivégzések és egyéb kegyetlen látványosságok gyakoriságáról sem, melyeket gyerekek ugyanúgy megtekintettek, mint szüleik. Sok történetben tetten érhetőek az emberek félelmei és rossz tapasztalatai. A farkasok/medvék széttépik az embereket. A hamleni patkányfogó eredeti történetében pedig egyes kutatók szerint pedofíliára utaló elemet találhatunk, sőt van, aki szerint a történet eredeti főszereplője egy valós sorozatgyilkos volt az 1400-as években.

Idővel a mesék üzenete szelídült és csak a sorok között jelentek meg benne a figyelmeztetések, az intések, üzenetek. Az ujját megsebző, vérét hullató lány például nővé érik, megpróbáltatásokon megy keresztül. Ha a farkas meg is eszi, van, aki kiszabadítsa, a gyerekeket többé nem veszejti vízbe egy szimpatikus fuvolás idegen sem.

A népmeséik hősei is cselekszenek és győznek, segítenek megmutatni, hogy a nehézségek legyőzhetőek. Példát mutatnak többféle élethelyzetre. A szegény ember, akinek annyi gyereke van, mint a rosta lika, sőt eggyel több, a végére nem éhezik. A meddő kap egy apró hüvelyk Matyit. A sárkány utolsónak meghagyott feje segít a legkisebb fiúnak, a fiú mégis levágja azt is, mert tudja, nem lenne békéje, ha nem tenné, de ha ő maga sérül meg, forrasztófűvel életre kelhet.

A történetek tehát alakultak, finomodtak. Mára éneklő, mókás állatokkal táncoló figurákká váltak a régiek meséi. A népmesehősöket talán egyre kevesebben ismerik (igaz, kutatások szerint tíz 4-8 éves kicsi közül csak háromnak olvasnak naponta a szülei).

Mára a sárkányöldöklés is túl véres lett talán, holott az első leírt európai mesékhez mérten finomkodóaknak mondhatjuk őket.

Lássuk hát az eredeti (rém)meséket!

A hamelni patkányfogó

Egy titokzatos fuvolás a patkányoktól elárasztott városba érkezik, ahol felajánlja szolgálatait a város rágcsálóktól való megtisztítására. A helyiek hatalmas jutalmat ígérnek neki, ám mikor dolga végeztével a férfi visszatér fizetségéért, mégsem fizetik ki jutalmát, így a férfi bosszút áll, és a gyerekeket is elcsalja a városból, pontosan ugyanúgy, ahogy azt korábban a patkányokkal tette. A fuvolás egy folyóhoz vezeti a gyerekeket, ahol azok egy kivételével megfulladnak.

Csipkerózsika

A hercegnő egy prófécia foglya, és lenmag megy a körme alá, amitől elalszik. Ezalatt a király megerőszakolja, és kilenc hónap múlva – bár még mindig alszik – Csipkerózsika két gyermeknek ad életet. A gyerekek ekkor az ujját kezdik szopni, amivel kiszívják a lenmagot onnan, amelytől elaludt.

Piroska és a farkas

Egy jól táplált hölgyet, a farkas(ember) útbaigazít az erdőben, majd amikor az eltéved, felfalja. Vége.

Aranyfürtöcske és a három medve

A történetben egy aranyhajú lányka jut el a három medve házába, ahol beleeszik az ételükbe, beleül a székükbe, és végül a legkisebb ágyában el is alszik. Amikor aztán a medvék hazatérnek, Aranyhajút megtalálják, majd széttépik és megeszik.

A kis hableány

A reménytelenül szerelmes hableány a mese végén látja, hogy a herceg elvesz egy hercegnőt. Megölhetné a herceget, ám ő inkább a tengerbe veti magát és tajtékká változik. Meghal.

Hófehérke

Az erdőbe űzött mostohalánya máját és tüdejét kéri egy vadásztól a királyné, amelyet meg szeretne enni vacsorára. A lány megmenekül, de végül odavész. A királyfi a halott lányt a kastélyába vitetni, ám az útközben feléled. A történet végén a királynőnek vörösen izzó vascipőkben kell táncolnia, amíg meg nem hal.

Jancsi és Juliska

Két gyerek eltéved az erdőben, és az ördöggel (vagy annak feleségével) találkoznak, aki egy fűrészbakon akarja kivéreztetni a rosszcsontokat, ám a gyerekek ekkor arra kérik, mutassa meg hogyan, így az ördög maga fekszik a bakra, és Jancsi és Juliska elvágják a torkát.

Hamupipőke

A lány anyjának sírján nőtt fa segíti a bálba vágyó lányt. A gonosz testvérek darabokat vágnak le saját lábukról, hogy a cipőt felvehessék és a herceg az övék legyen. Ám a herceget két galamb figyelmezteti a csalásra, akik kikaparják a mostohatestvérek szemeit. A két nővér vak koldusként végzi. Hamupipőke pedig feleségként.

Aranyhaj

Aranyhajat elárulja gömbölyödő hasa, így nem tudja eltitkolni, hogy a herceg bizony fel-felmászott a tornyába szorgoskodni.

Center

Forrás