Az embernek általában van egy "fizetős" foglalkozása, elvégez rá egyetemet meg egy rakás tanfolyamot. A többség ezek után már csak szabadidős tevékenységre összpontosít, a kreativitását legfeljebb főzésre, kerti prücskölésre és a lakás időnkénti átrendezésére tartogatja. Egy kisebb része embertársainknak viszont elkezd csinálni valamit, aminek semmi köze az eredeti munkájához, amit sokan irodában és gép előtt végeznek, viszont a csinálást az illető a kezével műveli, varr, hímez, farag, fűz és ragaszt. Rémesen vagy remekül. Utóbbi esetben egyszer csak rájön: jé, ezt akár el is lehet adni! Te hogy kezdted?

És igen, tényleg el lehet adni. Bár ehhez kellenek a barátok, hogy támogassanak és bátorítsanak az elindulásban. Én kezdetben csak a barátnőimnek készítettem ékszereket ajándékba karácsonyra, szülinapra, névnapra, és végül ők mondták, hogy ezek olyan szépek, miért nem adom el őket? Így készült el végül a Facebookos profil.

Valami egész más áll a hivatalos önéletrajzodban. Te melyik csoportba tartozol, aki titokban utálja a pénzkereső foglalkozását, vagy abba, akinek egyszerűen hiányzik még valami az életének a puzzle-jéből, miközben semmi baja a pénzkeresős tevékenységével?

Úgy gondolom, hogy oké a szabadidőnkben teljesen mást csinálni, mint amiből egyébként megélünk, hiszen kell a kikapcsolódás, kell, hogy az agyunk minden zegét-zugát megmozgassuk, kiéljük a benne rejlő lehetőségeket. Ha ez bloggerkedésből áll, tök jó, ha nappal tanárbácsi vagy, éjszaka meg DJ, az is rendben, ha hétközben multinacionális cégnél középvezető vagy, hétvégén meg hosszúszoknyás-bőrszandálos kézműves, az is oké. Mindenki élje ki azt, ami benne van, sokkal boldogabb lenne a világ, kevesebb volna a frusztrált, örömtelen felnőtt.

Egy divatkedvelő családtag szerint most neked áll a zászló, a huszonévesek nem aranyat-ezüstöt, hanem bizsut hordanak, minden színű és stílusú ruhához mást. Melyik színt választják mostanában a legtöbben? A lelkükhöz vagy a ruhatárukhoz inkább?

Van egy gyönyörű türkiz-királykék szín, amit az egyik fotón is lehet látni, azt szinte mindenki imádja. A szivárványos kollekcióm is nagyon sikeres, rengetegen imádják az élénk színösszeállítást, és tényleg van valami abban a szivárvány virágban, ami szinte beszippantja a tekintetet. Olyan, mint egy instant antidepresszáns. Szerintem a legtöbben az éppen aktuális hangulatukhoz választják az aznapi ruhájukat, és ahhoz a kiegészítőket. Volt egy időszakom, amikor szinte csak feketét hordtam, és csupa-csupa ragyogó, csillogó, nagyon színes ékszert hozzá, pink fülbevalót pink nyaklánccal és gyűrűvel, vagy a már említett élénk türkiz-királykék nyakláncot fülbevalóval, vagy a szivárvány kollekcióból egy darabot.

Úgy vettem észre, hogy a vásárlók egy része állandó darabokat szeretne, a klasszikus színekben, arany-ezüst-bronz-fehér-fekete, amelyek mindenhez passzolnak, néhányan minden öltözékhez változatos ékszereket választanak, mások pedig kifejezetten feltűnő, úgynevezett statement-ékszereket keres, nagyokat, különlegeseket, amelyek nem jönnek szembe az utcán, és mindenki észreveszi. Érdekes egyébként a kérdés, hogy az ember a lelkéhez, vagy a ruhatárához választ-e leginkább ékszert, szerintem az ember az éppen aktuális lelkiállapotához választja a ruhát is, meg az ékszert is. 

Honnan jöttek a foglalkozás-ékszerek? (mihozzánk a fodrász-családtagnak épp most hozott a Mikulás olló-fésű fülbevalót, fel is rakta mindjárt)

Az egyik barátnőm azt mondta a másik barátnőmnek ajándékba adott Swarovski szívecskés fülbevalóra, hogy nyálas. Miután megbeszéltük, hogy nem bántott meg, én, mint élelmes vállalkozó, aki ugye a kritikában is új lehetőségeket lát, megkérdeztem tőle, hogy ha ez neki nyálas, akkor ő, mint modern, fiatal, divatos nő, mit venne fel szívesen? Mert akkor olyan ékszereket csinálok. Azt mondta, hogy ő szívesen venne fel olyan fülbevalókat, amelyek hasonló stílusúak, de nem egyformák, így készült el az aszimmetrikus fülbevaló kollekció, melynek van egy Bezzeganya-ihletésű darabja is, babakocsi cumival, az egyik legviccesebb darabom. De ezen kívül csináltam fodrász, szerelő, tengerész, vendéglátós, tengerbiológus, csillagász, ornitológus, Afrika-kutató, és állatorvosos fülbevalót is.

Egyszer azt mondtad, már egy pillanat alatt meg tudod különböztetni a valód Swarowskit a hamisítványtól. Mi a legnagyobb különbség?

A Swarovski kristályokat lézerrel vágják-csiszolják-furatolják, ami sokkal csillogóbb, ragyogóbb és ami a legfontosabb, pontosabb és szabályosabb ékszert eredményez, mint a kínai hamisítványok. A hamisítványokban ugyanis ferde a furat, ettől göröngyös, görbe, nem szabályos lesz az ékszer, és laposabbak a kúpban behatárolt szögek, ettől kevésbé ragyogó és csillogó.

Tanfolyamon, kísérletezéssel, esetleg online-könyvből tanultad a fűzési technikákat (főleg a bonyolultabb karkötőkre, gyűrűkre gondolok)?

Leginkább kísérletezek, nem nagyon szeretek mintákból dolgozni, mert meglévő alapanyagból dolgozom, és mindig pont az a méret, pont az a szín hiányzik, ami az adott mintához szükséges lenne. Úgyhogy inkább csak néha szörfölgetek a google képek között, és ha valami érdekeset látok, azt megpróbálom a saját interpretációmban megalkotni. Kell hozzá egy kis térlátás, meg euklidészi geometria ismeret, hiszen a gyöngy a pont, a damil a vonal, a kész ékszer pedig a térbeli alakzat, amit megalkotunk. De rengeteg tanfolyamon lehet részt venni, nagyon sok minta van fenn a neten ingyen is, vannak gyöngyfűző társaságok, akik, mint régen a fonóban, vagy most a szerepjátékosoknál, hétvégenként összeülnek, és közösségként segítik egymást az alkotásban. 

A bonyolultabb formákhoz leginkább gondolkodás kell, hogy az ember a formát ki tudja bontani a fejében, aztán újra össze tudja rakni. Kell hozzá számolni is, hogy akkor most ez egy hatszirmú lesz, de hány kristállyal, 12, 18, 24? Matektanárok előnyben!

Mivel tudom, időnként gyerekeknek is tartasz foglalkozást, mit látsz, van a mai okostelefonos-tabletes nemzedéknek türelme fűzögetni? Tudnak ösztönösen színeket egymáshoz illeszteni, mintát tervezni, vagy inkább kész formákat, színkombinációkat másolnak? 

A gyerekek manapság tabletről nézik le a mintákat. Igen, ahogy a gitározásnál vagy a karaténál, itt is megvannak azok a gyerekek, akik fél óráig válogatják a gyöngyöket, hogy utána a szabályos türkiz-arany karkötőtől leessen az állam, és vannak, akik 5 perc után felállnak, és elszaladnak játszani a barátaikkal.

Az ember a kristályokhoz, csillogáshoz valamiféle cicababát képzel, miközben egyáltalán nem vagy cicababás típus. Egyáltalán mit hordasz a saját ékszereidből, el tudsz képzelni egy angyalkát a saját füledben?

Rengeteg ékszert hordok, imádom az angyalkákat, a szívecskés fülbevalókat, nagyon szeretem a széles karkötőket, a nagy virág-gyűrűket, virág nyaklánccal. Tulajdonképpen minden darabot úgy tervezek meg, hogy én, vagy a barátnőim hordanánk-e. Az egyik barátnőmnek például egy hatalmas fa karkötőt alakítottam át nyaklánccá, ami nagyon tetszett neki. 

Melyik design volt a legnagyobb siker mostanában? A bonyolultabb formákhoz inkább kézügyesség vagy inkább türelem kell?

Az angyalkák rendkívül népszerűek adventkor, általában szülők-nagyszülők ajándékozzák a gyerekeknek. A szívecskés, virágos, lepkés fülbevalók mindig nagy sikert aratnak, és a virág-gyűrűk és a virág nyakláncok is gyorsan gazdára találnak. De a legkedvesebb mindig az egyedi igény. Megkeresnek különféle ötletekkel, nyáron például málnát, epret, és epres fagyikelyhet (tejszínhabbal/cseresznyével) csináltam az egyik kedvenc vásárlómnak, ősszel halogéntököt, és szőlőt, télen pedig Mikulást és hóembert. Tavaszra tuti cseresznyevirágzást fog kérni. A formákhoz kell kézügyesség is, és türelem is, attól függően, hogy éppen egy szöszölős peyote karkötőt csinálok-e, amivel azért el tudom magam szórakoztatni pár órát, vagy egy öt perc alatt összeállítható szívecskés fülbevalót.

Elkészíteni megnyugtat, eladni felidegesít - ezt mondják sokan, főleg akik nem raknak profi marketinget, énmárkát, pörgős Facebook-oldalt a termékük mellé, vagy azt az oldalát nem szeretik a munkának, hogy órákig álljanak mondjuk a WAMP-on egy asztal mögött, vagy hosszasan pakolgassák az ETSY-re vagy a Meskára a fotókat, amik sose elég jók. Esetleg elég, ha ismerősök, Nyuszi rokonai, barátai és üzletfelei viszik a hírét informális csatornákon?Vagy az értékesítés is a szórakozás része?

Nyuszi barátai és üzletfelei a kedvenc vevőim, de a vásárok is nagyon jó bulik. Ezen a hétvégén két vásáron is részt veszek: 21-én szombaton 11-18 között a Central Passage-ban (Király u. 8-10) leszünk a DIP designvásáron, 22-én, aranyvasárnap pedig az Art Bazaaron veszünk részt 15-19 között a Müsziben (Blaha Lujza tér 1.) Szeretek az asztal mögött állni, emberekkel találkozni, ez egy nagyon jó direkt visszacsatolás arra, hogy a termékeim szépek és jók, vagy hogy min változtassak, milyen egyedi igények lennének. Az internetes kereskedelem pedig a legjobb ok, hogy miért jó közgazdaságtant tanulni: az ember megtanulja a marketing alapfogásokat.

Én még a klasszikus marketinget tanultam, és úgy érzem, hogy a következő generáció sokkal szerencsésebb, hogy már az internetes marketinget, SEO-t, Facebook-marketinget tanulhatják, amely a jelenlegi értékesítési csatornákon sokkal sikeresebb. A kedvencemet, a saját pszoriázisomra kifejlesztett öko-bio-ezo-dezodort, ami majdnem ehető, például nemrégiben Amerikában vették meg.

Aki kérdezett: Vakmacska
Aki válaszolt Kata, alias Ékszeres Ládika

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?