Évezredeken át a szülésig vártak a szülők, hogy megtudják, hogy a kisbaba fiú-e vagy lány, és a világ nagy részén a családoknak még most sincs lehetőségük előre tudni, hogy milyen nemű gyerekük lesz.
Viszont az elmúlt pár évtizedben, az ultrahang-technológia fejlődése és elterjedése által lehetővé vált, hogy jóval a szülés előtt, a második trimeszter közepén kiderüljön a baba neme. A világ fejlett országaiban a legtöbb szülőpár lelkesen várja a pillanatot, amikor az orvos elárulja a terhesség egyik legnagyobb titkát. Mégis sokan úgy határoznak, hogy megvárják a szülést, és nem szeretnék előre tudni.
Ennek egyik oka, hogy az orvosi ultrahang nem egy meghitt esemény, és a hír megosztása sem egy ünnepélyes pillanat. A kismama a hátán fekszik, bugyiig meztelenül a rendelőben, kiszolgáltatott testhelyzetben, egy idegen előtt. A nem meghatározása után pedig ünneplésre sincs lehetőség, mert az orvos fontos méréseket végez a magzaton, miközben a kismama próbál nyugodtan feküdni és a lelkesedését vagy sokkját palástolni. A gyerek apja sem mindig lehet ott. Később pedig az ember a kórház parkolójából, vagy a buszmegállóból mobilozgatja körbe a hírt a családnak és ismerősöknek (ami pedig az egyik legnagyobb hír, amit valaha megoszthat), majd a Facebookra gépeli azt le a szélesebb körnek. Nem valami magasztos végrehajtás, ugyebár.
Egy mostanában terjedő vadonatúj amerikai szokás összevonja a kellemeset a hasznossal, és lehetővé teszi a kismamáknak, hogy ünnepélyes pillanat kapcsán tudják meg a hírt, hogy fiút vagy lányt várnak, és ebbe belevonják a családot vagy az ismerősöket is. A baba nemét felfedő buli (gender revealing party) és a buli csúcspontját jelentő tortavágás annyira új divat, hogy első említése az interneten alig pár éves. Mostanra annyira népszerű lett, hogy a New York Times a héten egyoldalas cikkben foglalkozott a jelenséggel. A YouTube-on az első videó egy ilyen buliról 2008-as (azon csupán egy lezárt borítékot nyitották ki a szülők a család és barátok előtt), az elmúlt 6 hónapban 1800 videó jelent meg a témában, azaz naponta 10.
A szervezés a következőképpen zajlik: a kismama az ultrahang alatt megkéri az orvost, hogy ne árulja el neki a gyerek nemét és a stratégiai percekben nem néz a képernyőre, ugyanúgy, mint azok, akik a szülésig szeretnének várni. Az orvos leírja egy darab papírra, hogy a baba fiú-e, vagy lány és ezt egy borítékba rakja, majd leragasztja. A kismama a lezárt borítékot elviszi egy hozzáértő cukrászhoz, aki egy olyan tortát készít, amely kívülről teljesen átlagos (avagy vérmérsékletnek és ízlésnek megfelelően baba motívumos), de a belsejében rózsaszín, vagy világoskék a piskóta, avagy a krém a rétegek között. A tortába a buli alatt ünnepélyes keretek között vágnak bele (majdnem úgy, mint az esküvői vacsorák alatt), és voilà, kiderül a nagy titok. Azután mindenki együtt örülhet, száll a konfetti, falatoznak a finomságból, a párocska fogadja a gratulációkat és később együtt kuncoghatnak a fényképeken arról, hogy milyen sokkolt arccal néztek ki a fejükből.
Az amerikaiak szeretnek minden kifogást kitalálni, hogy bulit szervezzenek, és a kapitalizmusnak hála mindenből jó üzletet lehet csinálni. Bár a baba nemét felfedő tortát egy ügyeskezű, és titoktartásra képes ismerős is elkészítheti (már ha létezik olyan, aki egy ilyen titkot meg tud őrizni), általában profira szokták bízni. Az árak pártucat dollárnál kezdődnek, és akár ezer dollárig is felszállnak, ha a dizájn bonyolult és a torta nagy. Csináltathatnak egyéb bulis kellékeket is: kis kérdőjelekkel díszitett lufikat, nyalókákat, és papírtányérokat is lehet kapni ilyen alkalomra. Van, aki szűkebb körben ünnepel a családi asztalnál, van, aki fűt-fát meghív. A baba nemét felfedő bulik általában a babaváró bulik előtt történnek (a babaváró bulik célja a babakelengye összegyűjtése, és akkorra már jó tudni, hogy kisfiú lesz, vagy kislány), de az is előfordul, hogy a babaváró bulit helyettesítik, vagy annak részekét történik a tortavágás.
Nyilván sokan továbbra is a szülésig nem akarják tudni a baba nemét, de azok számára, akik kíváncsiabbak, ez egy kiváló alkalom arra, hogy ünnepeljenek egyet. Elvégre a terhesség 40 hete igencsak hosszú, a kismama csak vár és vár a gyerekre, és jó néha megtörni az eseménytelenséget egy kis szórakozással. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb kismama roppantul örül egy finom tortának.
Másutt
