Sokan kérték – íme egy némileg elgondolkodtató „brittudósos” kutatás eredménye. Miszerint a leszbikus családban (Magyarországon a fogalom létét is sokan megkérdőjeleznék) egyáltalán nincs gyermek ellen irányuló családi erőszak, valamint a kutatás azt is kimutatta, a homoszexualitás nem „fertőző” – azaz a homoszexuálisok által nevelt gyermekek felnőttkorukban nem fognak nagyobb arányban vonzódni saját nemükhöz, mint a társadalom egyéb csoportjaiban felnövekvők.

A kutatás arra is rávilágított, hogy minden 10 másodpercben bántalmaznak egy gyermeket az Egyesült Államokban, és majd öt gyerek hal meg minden nap bántalmazás következtében. A 24 éve (!) folyó kutatás feltárta, a leszbikusok egyáltalán nem molesztálják vagy verik a gyerekeiket.

A kutatásban részt vevő leszbikus, gyermeket nevelő családok körében legalábbis ez a szám nulla volt. A Williams Intézet kutatói (a kutatóintézet az UCLA School of Law részéről szexuális orientációval összefüggő jogi  és ezzel összefüggő társadalomszabályozási kérdésekben folytat kutatásokat) az eddig leghosszabb ideig tartó kutatásuk eredményeit közölték. A mostanra 17 éves fiúkat és lányokat (akiket leszbikusok neveltek) szexuális orientációjukról, nemi viselkedésükről, illetve szexuális zaklatásról kérdezték.

A 78 tini egyöntetűen arról számolt be, hogy egyikük sem szenvedett sem testi bántalmazástól, sem szexuális zaklatástól a szüleik részéről. Az „átlagamerikai” statisztika: az amerikai gyerekek 26 százalékát bántalmazzák, és 8,5 százalékuk szenved el szexuális zaklatást. Legalább is ennyi, amiről tudnak.

Amennyiben ezt más kutatás is alátámasztja, mondják a kutatók, akkor ez figyelemre méltó lehet mindazon szereplők számára (jogalkotók, szociális segítők, gyermekvédő szakemberek) akik keresik az „erőszakmentes család” modelljét.

Na de, mondanák most sokan, mi a helyzet a nemi szerepek és minták rossz átadásával? Nőies fiúk és fura lányok, akik számára a homoszexuális szülő lesz az elsődleges minta saját nemi szerepük és viselkedésük kialakításakor?

Érdekes módon ez sincs így, ezek szerint az ember e területen inkább ösztönös, mint tanult viselkedést valósíthat meg. A 2,8 százalékos homoszexualitási arány – ennyien vallották magukat a saját nemükhöz vonzódóknak a leszbikusok gyermekei közül – teljesen megegyezik azzal az aránnyal, ami a teljes társadalomban a homoszexuálisok aránya.

A cikkhez annyit tennék hozzá, hogy természetesen az „erőszakmentes család” modelljét kizárólag leszbikusok által alakított családokra alapozni nem lehetséges és nem kívánatos (és mielőtt a férfiakat kezdenénk szapulni, én bőven ismerek gyereket egyedül nevelő szülőt, férfit és nőt is, ahol  szintén rendszeres a gyerek bántalmazása),  de az efféle kutatások (ha megalapozottak) azon talán túllendíthetnek néhány illetékest, hogy „ilyenek” ne neveljenek gyereket, mert nemhogy örökbe fogadó szülőnek, de még nevelőszülőnek sem alkalmasak,  sőt, gyerek közelébe se menjenek lehetőleg.

Vakmacska